Egy különleges együttműködésnek köszönhetően szólal meg november elején a 210 éve született Giuseppe Verdi Requiem-je Veszprémben és Budapesten. A koncerten közreműködik a felvidéki Szent Korona Kórus is.
Verdi, a vérbeli operakomponista Messa da Requiem című műve több tekintetben operaszerű hangzást mutat, „operás” dallamokat tartalmaz, mi több: egyik tételének, a Lacrymosa tételnek a kezdődallama ténylegesen egyik operájából származik.
Verdi - a liturgikus szempontoktól eltekintve - személyes, emberi drámát kívánt megformálni, olyan művet kívánt megalkotni, melynek középpontjában az egyén élményvilága áll. Az operai jellegzetességek mellett (egyes bírálói egyenesen „liturgikus szövegre írt operának” tartották) azonban nem szabad megfeledkezni Verdi művének a katolikus egyházzene hagyományaiban gyökerező elemeiről, mint például az Agnus Dei tételben található középkori eredetű gregorián dallamról, a Requiem aeternam tételben a késő reneszánsz kori vokálpolifóniáról, vagy a Benedictus és a Libera me hatalmas karfúgáiról.
A Requiem monumentális egyházzenei alkotás, ami azonban nem pusztán szolgálja a liturgiát, hanem túlnő a szertartás keretein, ezért a kezdetektől főként koncertdarabként adják elő.
Így november 3-án Veszprémben a Pannon Egyetem Aulájában, november 4-én pedig a Budapesti Zeneakadémia Nagytermében mutatják be ezt a művet.
A zenei kíséretet a Medikus Zenekar adja, akikhez csatlakozik Veszprém Város Vegyeskara, a Semmelweis Egyetem kórusa és az ipolybalogi Szent Korona Kórus. Szólóban Miksch Adrienn (szoprán), Schöck Atala (alt), Fekete Attila (tenor) és Dani Dávid (basszus) működik közre, vezényel Dubóczky Gergely.
Roni, ATEMPO.sk
