Hatalmas nevetéssel indult Komárom országos színjátszó fesztiváljának utolsó napja az Egressy Béni Városi Művelődési Központ mellett nemrég átadott vadonatúj téren. A Kajárpéci Vízirevü szórakoztatta a nyájas Nagyérdeműt Nyilvános akasztás, avagy Sobri Jóska színre lép című vásári vérfürdővel és a Kajárpéci Otelló című vásári tragédiával.
Majd N. Tóth Anikó új regényét lapozhatták fel a fesztivállakók. Az írónővel Sánta Szilárd beszélgetett a Kiss Péntek József Kamarateremben.
„Valahogyan kibányásztam ezeket a történeteket a selmeci bányákból. Sokféle irodalmat olvastam, szépirodalmat és szakirodalmat is ehhez a témához, nézelődtem a városban. Persze, sok mindent kitaláltam, nagyon sok fikció van ebben a regényben. Nem feltétlenül csak a tények fontosak” – mondta A szalamandra mosolya című regényről az írónő.
Késő délután Megyeri Tamással, az Entrópia és a Sabre együttesek basszusgitárosával, a Jókai Napok műszaki személyzete (Dobosi Gyula, Cseh Lajos, Izsák Gábor, Jakab Dóra, Szalay Mátyás, Janík Ferenc) kollégájával beszélgettünk arról, milyen volt a Jókai Napok a kulisszák mögül. „Egész nyáron műszaki brigádosként dolgozom a vmk-ban. Nagyon élveztem ezt a fesztivált, mert nem voltam még a Jókai Napokon. A műszaki csapat végezte a szerelést, a világosítást, a hangosítást, cserébe megnézhettük az előadásokat, ami nagyon remek volt” – avatott be Tamás, aki szerepelt a GIMISz Diákszínpad végzős gimnazistáinak A hírnév ára című előadásában, amelyet Bajkai Csengel Mónika rendezett.
Ami a zenélést illeti, a jövő héten, szerdán mennek felvételizni Budapestre az Entrópia zenekar szaxofonosával, Szép Gergővel, egy hangmérnöki képzésre.
„Annak idején már hatévesen gitároztam a zenesuliban Moncz Miklósnál, most fejezem be a második ciklust basszusgitáron Domonkos Gábornál. Az Entrópiával első albumunkra készülünk. A Sabre zenekarral pedig a nyár végén hozzuk ki az első számunkat, és ősszel tartjuk majd első koncertünket” – árulta el Megyeri Tamás zenész.
Csodálatos dolog történt Jókai Mór szobrának koszorúzási ünnepségén. Szvorák Zsuzsanna, a füleki Apropó Kisszínpad rendezője a csapat hagyományaihoz hűen, szerény Apropós házi ünnepség keretében, átadta az Apropó színészdiplomáit Palcsi Vivien Dorkának, Mészáros Fatimének, Molnár Nicolasnak és Gáspár Andrásnak. Tolvaj Zsanna és Sinka Sziszi később kapják meg az elismerést.
Este a Tiszti pavilon dísztermében gyűlt össze mindenki a díjkiosztó gálára. Előbb Galkó Balász adta elő A szépség koldusa című műsorát, azután következett a díjak átadása.
„Azt tartom csodának, hogy voltak Jókai Napok. Szerintem olyan életképességét mutatja a színházi kultúránknak, főleg olyan diákszínjátszásunknak, ami örömmel és bizakodással tölti el az embert. Két ilyen év után az, hogy megvalósulhatott a fesztivál, tényleg maga a csoda. Volt öt csoport, köztük egy felnőtt csoport is. Ezt egyértelmű csodának tartom” – nyilatkozta még a múzeumkertben az ATEMPO.sk-nak Hizsnyan Géza színházi szakember, a zsűri elnöke.
Átadták az 57. Jókai Napok díjait – itt a végeredmény (+FOTÓK)
Tóth Gábor rendező, a fesztivál fődíját megnyert, a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont MEG+oldható pénzzel? színjátszó csoportjának rendezője pedig a hangos fesztiválklubban, a RÉV Magyar Kultúra Házában mesélt érzéseiről, nem sokkal a díjátadás után, miután megkérdeztem, sikerült-e a csodacsinálás, amikről fellépésük előtt a Visszhang fesztiválújságnak nyilatkozott. „Sikerült, de gyorsan hozzáteszem,
nem a fődíj, hanem a sikeres előadás és annak fogadtatása miatt. A fődíj pedig olyan, mint tejszínhabra csokit szórni. Ez a gyereke miatt fontos.
Annyi minden van már a csoport mögött, hogy ez szolidabbá teszi a díjak és nemdíjak fogadását. Az utóbbi időben az előadás fogadtatása érdekel a nézők és a szakmai nézők részéről is. A Rosewater-projekt előadásánál eléggé hátul ülök a műszaki pultnál, nem tudom kiszagolni a reakciókat. Súlyos csendről és feszült figyelemről szól, ami eljut hozzám. A fiatalok röhögnek. Az idősebbek nem annyira, mert esetükben több a fájdalom. Tudok néhányukról, akik repülőszerencsétlenséget éltek meg, és van a városban olyan betegségben szenvedő ember, mint aki az előadásunkban szerepel. És minden díjnál fontosabb, hogy most a fesztiválklubban együtt táncolnak a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad és a komáromi Marianum tagjai.
Hadd mondjak el egy történetet! Volt egy előadásunk az SOS, az volt a koncepció, hogy állt a nézők tömege a színpadon. Semmit nem nyertünk, de az értékeléskor odajött hozzám egy srác és átadott egy maga készítette köszönőlevelet hálából, hogy milyen élményben volt része. Felért egy fődíjjal” – mondta Tóth Gábor, az idei fődíjas csoport rendezője.
Betyárbútor, mondják a holmikra, amiket útjainkról hazaviszünk. Az 57. Jókai Napokról egy kézfogást őrzök majd nagyon sokáig. Még az első előadás, a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad Salemi boszorkányok előadásából.
Amikor elkezdődött, megfogtam a mellettem ülő Kuklis Katalin rendező vállát, hogy most velük vagyok, szorítok nekik. Mire megszorította a kezem. Remélem, hasonló betyárbútorokkal indult haza mindenki a fesztiválról. És amikor ezeket a sorokat olvassák a fesztivállakók, már csak a szépre emlékeznek. Mert abból rengeteg volt.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Pálinkás Eszter és a szerző
