Stubendek István és Hrubík Béla is a díjazottak között - ők kapták a Magyar Kultúra Lovagja elismeréseket 2024-ben

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Napja alkalmából 2024-ben is átadta az “Egyetemes Kultúra Lovagja” és a “Magyar Kultúra Lovagja” címeket. Az elismerést a határon belüli, illetve határokon túli közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények elismeréseként adják át személyeknek, csoportoknak.

A díjazottak között ott van a Felvidékről Stubendek István zenetanár, karnagy (Komárom), Hrubík Béla újságíró, a CSEMADOK egykori országos elnöke (Ipolynyék), valamint Samuel Bruss a Hanusfalvi kastély vezetője (Pavlovce).

Stubendek István a Nyitrai Pedagógiai Főiskola után, 1971-ben a bolyi alapiskolában kezdett tanítani, ahol megalapította az iskola gyermekkarát. Alapító tagja a Bodrogközi Tanítók Énekkarának, amelynek később karnagya lett. 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára, majd igazgató helyettese. 1980-ban megalapította a Concordia Vegyeskart, amelynek jelenleg is – 43 éve – karnagya. A kórus számos szakmai sikert ért el Szlovákiában és Európaszerte egyaránt. Többek között a galántai Kodály Napokon és a budapesti Kodály Kórusversenyeken szereztek aranykoszorús minősítést. 2000-ben az Egyesült Államokban koncertkörúton vettek részt. A kórus kiérdemelte Észak, - és Dél-Komárom város Pro Urbe díját, 2020-ban KOTA díjban részesült az énekkar. A karnagy úr megkapta 2023-ban munkásságáért a Szlovákiai Magyar Zenei Díj - HARMONIA életmű díját. Tizenöt éven át énekese, szólamvezetője és segédkarnagya volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusának. 1994-ben megalapítója és igazgatója a Marianum Ének - Zenei Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolának, ahol ismét gyermekkart és országos katolikus kántorképzőt szervezet. Komárom kulturális rendezvényeinek jelenleg is aktív résztvevője és szervezője.

Az elismerést „A határon túli magyar kórusmozgalom fejlesztése érdekében végzett életművéért" vehette át.

 

Hrubik Béla felsőfokú elektrotechnikusként dolgozott Liptóújváron. A rendszerváltás után az Együttélés Politikai Mozgalom járási elnöke lett és napjainkig a régió társadalmi és kulturális életének meghatározó egyénisége. Citerázik, több csoportban néptáncolt, de évtizedeken át volt amatőr színjátszó is. A CSEMADOK szécsénykovácsi, majd az ipolynyéki alapszervezetének elnöke, a település tájházának alapító szervezője. 2006 és 2012 között a CSEMADOK országos elnöke. 2010 és 2018 között Ipolynyék polgármestere. Az Ipoly Eurorégió elnöke, a Szent György Lovagrend tagja. Fafaragó, a Kürtös regionális havilap főszerkesztője, a felvidék.ma és a Piros7-es hírportálok publicistája, két verses Három önálló kötete jelent meg: Az életfa árnyékában, 1998, Jövendölés 2004, Sorsközösségben, 2019,

Az elismerést „A határon túli magyar kultúra ápolásáért” vehette át.

 

Samuel Bruss munkáját nagy lelkesedéssel végzi, nem csak a művészi értékek megőrzésén dolgozik, a Dessewffy nemesi család történelmének ápolója és népszerűsítője. Felkutatta a ma is élő egykor híres Dessewffy család tagjait, a kastély gyűjteményét gyarapította több értékes dokumentummal és személyes tárgyakkal. Könyvtárat alapított történelmi könyvekből, a szobákba korhű búrotok kerültek és a habsburg királyok portréjából álló kollekció – egy része restaurálás után – ismét látható a kastélyban. Komoly, mélyreható munkásságának köszönhető, hogy új életet hozott az intézménybe. A népszerűsítette a köztudatban a Tripolitana Hanusfalvy kastélyt és annak történetét. Szakmailag segítette, hogy 2023-ban elkezdődhetett a kastély terjedelmes benti felújítása. Aktív részese volt Margonyában (Marhaňban) az egykori Dessewffy kastély felújításában és Dessewffy Arisztid – egyike az Aradi vértanú - emléke ápolásában. Kutató munkája során felfedezett tárgyak eredeti helyükre – például a homonnai avagy a tőketerebesi Andrássy kastélyokba – való visszatérésen dolgozik. Lótenyésztőként a lovas hagyományok ápolója. A „magyar ezüst érdemkereszt” elismertje.

Az elismerést „Történelmi emlékek ápolásáért” vehette át.

 

A további díjazottak:

Egyetemes Kultúra Lovagja

Samuel Bruss a Hanusfalvi kastély vezetője (Pavlovce, Szlovákia)
Jankovics Zoltán hegedűművész (Szombathely)
Alfi Nipič énekművész (Tarenina, Szlovénia)
Rudi Santl énekművész, zeneszerző és dalszövegíró (Maribor, Szlovénia)

 

Magyar Kultúra Lovagja

dr. Bakonyi István tanár, irodalomszervező (Székesfehérvár)
Balázs György ny. százados (Abasár)
Balázs József festőművész (Gyergyóalfalu)
v. dr. Besenyi Károly Áron tanár, iskolaalapító, közéleti vezető, író (Bariloche, Argentina)
Birinyi András hangszerkészítő, autószerelő (Táborfalva)
Dér Győző fa és rézszobrász (Dunakeszi)
Dombovári János zenepedagógus (Sátoraljaújhely)
v. Frech’ Gábor tanár (Budapest)
Dr. Hekáné dr. Szondi Ildikó emeritus egyetemi tanár (Szeged)
Horváth Szilárd pedagógus (Göd)
Hrubík Béla elektrotechnikus, újságíró, a CSEMADOK egykori országos elnöke (Ipolynyék, Szlovákia)
Ilosvay Katalin könyvelő, rádiós szerkesztőriporter (Gladesville, Ausztrália)
Kovács- Hárs Klári mélyépítő mérnök, néptanító (Budapest)
Lőwey Lilla pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő (Szováta- Veszprém)
dr. Madarassy Enikő asztrofizikust (Stocholm, Svédország)
Majoros Árpád szobafestő, tapétázó, egyéni vállalkozó, gondolatszobrász (Várpalota)
Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros (Veszprém)
Máté János prímás hegedűművész (Kiskunlacháza)
Nagy Béla a Kárpátaljai Református Egyház világi főjegyzője, a Zsinat világi elnöke (Beregszász, Ukrajna)
Pásztor Ildikó népművelő (Drégelypalánk)
Stubendek István zenetanár, karnagy (Komárom, Szlovákia)
Szász József polgármester (Vámosatya)
Szekeres János Imre (Adács) művelődési ház igazgató
Széman Rózsa nyugalmazott egészségügyi dolgozó (Kolozsvár, Románia)
Tiborcz Iván zenész (Nagykanizsa)
Tóthárpád Ferenc irodalmár, helytörténész (Kőszeg)
Török Ádám mezőgazdasági szakmérnök (Veresegyház)
Turi Török Tibor szobrász, író, múzeumalapító (Keszthely)
Váradi Péter Pál agrármérnök, fotográfus (Nagyvárad- Veszprém)
Dr. Zubánics László történész, (Gut, Ukrajna)

 

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Állam „millenniumára szóló ajándékként” 26 éve alapította a kultúra lovagja címet, mely 1998. október 12-én a Jász Nagykun Szolnok megyei Új Néplapban kapott nyilvánosságot.

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András / ATEMPO.sk, Puksa Mátyás