A párkányi Stilla Pectus először 1983-ban mutatkozott be hazai közönség előtt. A kórus hamar ismertté vált a környéken és egyre több zeneszerető, énekelni vágyó, hivatásos zenész és lelkes amatőr vonzott bűvkörébe.

Harminc év alatt sok változást, megújulást éltek meg, jelenleg a csapat húsz tagú. Repertorárukban egyházi, világi és kortárs művek is szerepelnek, de szívesen énekelnek könnyedebb hangvételű darabokat is.

Az énekkar által szervezett rendezvények, zenei fesztiválok mára már hagyománnyá váltak, mint pl. a karácsonyi hangverseny, mely ma is nagy népszerűségnek örvend.

Számos hazai és külföldi koncerten, versenyen szerepeltek, legjelentősebb külföldi állomásaik: Sepsiszentgyörgy (Románia), Prága (Csehország), Blankenburg (Németország), Gaming (Ausztria), La Orotava, Tenerife (Spanyolország), Klobuck (Lengyelország), Esztergom, Tiszaújváros, Ózd, Miskolc, Pécs, Gödöllő, Vác, Budapest (Magyarország). Az elmúlt években lehetőségük volt több neves személyiséggel és zeneszerzővel közreműködni mint pl. Sapszon Ferenc, Strausz Kálmán, Ladislav Novák, Milan Hrušovský és Zdenko Mikula.

Megalakulásuk óta rendszeresen részt vesznek a Galántai Kodály Napokon. Legjelentősebb eredményeik közé sorolják a Pécsi Nemzetközi Kamarakórus versenyen, és a Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen elért helyezéseinket.

Céljuk a kórusmuzsika népszerűsítése, az értékes közösségteremtés, valamint a zeneszeretet megosztása az arra fogékony közönséggel.

1991-től a kórus művészeti vezetője és karnagya Papp Katalin.

aTEMPO.sk

A nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskola Kamarakórusa 1998-ban alakult. Kezdetben iskolai és városi rendezvényeken szerepeltek, majd működésük 3. évétől kezdve kimagasló eredményeket értek el előbb gyermekkari, majd ifjúsági kategóriákban országos kórusversenyeken, mint a Csengő Énekszó, vagy a Mládež spieva.

Legemlékezetesebb számukra a 2007-ben Pozsonyban megrendezett Festa Choralis nemzetközi kórusverseny, ahol két kategóriában szereztek aranykoszorús minősítést, valamint a XIV. Kodály Napok magyar felnőttkarok országos versenye 2008-ban, ahol a verseny nagydíját is elnyerték.

A kórus két hangzóanyaggal is büszkélkedik, melyet fennállásuk 10. évfordulója alkalmából jelentettek meg.

A kórus alapító karnagya Orsovics Yvette, állandó korrepetítora Kolenčíková Lucia.

aTEMPO.sk

A zselízi Franz Schubert Vegyeskar 1982. február 1-jén alakult a Csemadok Zselízi Alapszervezete mellett. A Kodály Napokon először 1984-ben vett részt, és azonnal aranykoszorús minősítéssel tért haza Galántáról. Azóta a vegyeskar (1987 kivételével) a Kodály Napok minden országos versenyén részt vett, és minden alkalommal arany- vagy ezüstkoszorús besorolást kapott. 1992-ben, a jubileumi hangversenyen a kórus hivatalosan is fölvette a Franz Schubert Vegyeskar nevet.

A kórus néhány emlékezetes fellépése: Franz Schubert Kórusverseny Bécsben, számos budapesti fellépés, Svátky písní kórusverseny (Olomouc). Rendszeresen szereplője a Bárdos Lajos Napoknak (kétévenként szervezőként is). Első önálló CD-je 2006-ban jelent meg. 2010-ben közös CD-t jelentetett meg a zselízi Franz Schubert Gyermekkarral Zselízi hangok címmel. A Franz Schubert Vegyeskart 2007-ben a város önkormányzata Pro Urbe-díjjal jutalmazta.

A kórus munkáját 2007 óta a Zselízi Hangok polgári társulás támogatja. Legjelentősebb rendezvénye az a kórustalálkozó volt 2008. november 8-án, amelyen a „nulladik” (1958 júniusában rendezett) szlovákiai magyar kórustalálkozónak és főszervezőjének, Szíjjártó Jenő zeneszerzőnek állítottak emléket. 1961-ben ugyancsak Zselízen tartották a Kodály Napok előzményeként Szíjjártó Jenő és Viczay Pál szervező munkájának köszönhetően az I. Országos Énekkari Fesztivált. Ennek 50. évfordulóján, 2011 júniusában rendezte meg a Zselízi Hangok polgári társulás és a Szíjjártó Jenő Művészeti Öröksége Egyesület a Szíjjártó Jenő Kórusfesztivált, amelyről CD-felvétel is készült. Emlékezetes marad a 2009 áprilisában, a Wiener Schubertbunddal közösen szervezett jótékonysági hangverseny is a zselízi Esterházy-kastély megmentéséért. A Csemadok Művelődési Intézete 2012-ben jelentette meg Este van, este van címmel azt a gyűjteményt, amely a kórus karnagyának szerzeményeit tartalmazza.

A kórus alapító karnagya RNDr. Horváth Géza.

aTEMPO.sk

Az ipolybalogi Szent Korona Kórus a Musica Sacra elkötelezett művelője. 1997-ben alakult. Nevét a magyar királyi koronáról kapta, melynek másolata a község templomának tornyát ékesíti. Repertoárja a gregoriántól a reneszánsz és barokk templomi zenén át, a kortárs magyar egyházzenéig terjed. Rendszeres liturgikus szolgálata mellett aktív résztvevője a hazai és magyarországi koncertéletnek. Az énekkar vendégszerepelt Magyarországon, Ausztriában, Csehországban és Olaszországban, többek között Páduában, Rómában a Szent Péter-, a Szent Pál-, és a Lateráni Bazilikában. A külföldi fellépések közül emlékezetes a Pesti Vigadóban, a budapesti Zeneakadémián, a Mátyás templomban valamint a bécsi Stephan's dómban és az Olmützi Szent Móricz székesegyházban történő vendégszereplésük.

Több hazai és nemzetközi kórusverseny díjazottja: 1999-ben a XI. Kodály Napokon, majd a 2001-es Námesztói Nemzetközi Kórusversenyen ezüstkoszorús minősítést ért el. 2002-ben a XII. Kodály Napokon aranykoszorú a zsűri dicséretével minősítést szerzett. 2003-ban Olmücben a XXXI. MUNDI CANTANT nemzetközi kórusversenyen ezüst díjat nyert egyházzene kategóriában. 2005-ben a XIII. Kodály Napokon aranykoszorús minősítést szerzett.

2007-ben megjelent a kórus első CD-je "A Szent Korona oltalma alatt" címmel, melyen közreműködött a Mátyás-templom Zenekara Tardy László vezényletével. Az évek folyamán a kórus együtt dolgozott neves karnagyokkal: Tardy László, dr. Áment Lukács Ferenc, Katona Tibor, Noszeda Tibor, orgonaművészekkel: Bednarik Anasztázia, Baróti István, Ella István, neves szólistákkal és zenekarokkal: mint a Mátyás Templom Zenekara és a salgótarjáni Doráti Kamarazenekar. Az énekkar nevéhez fűződik Daróci Bárdos Tamás: Szent Korona Misé-jének 2005-ös ősbemutatója.

A kórus karnagya Molnár Ottó.

aTEMPO.sk

A férfikar még 1920-ban Magyar Dalkör néven kezdte működését. Tagjainak zömét zománcgyári munkások alkották. A CSEMADOK megalakulása után a kórus Munkásdalárda néven szerepelt egészen a 80-as évekig. Létszáma 50-60 fő között mozgott. Repertoárjában munkásdalok, népdalok, népdalfeldolgozások, Bartók, Kodály, Karai, Bárdos művei szerepeltek. 1992-től az együttes művészeti tevékenységét Fehér Miklós karnagy irányítja. A kórus létszámában a felére csökkent, eredményei viszont egyre rangosabbak lettek. A galántai ezüst koszorús minősítések után a X. Kodály Napokon 1996-ban aranykoszorús minősítést kapott, melyet azóta hatodik alkalommal újított meg, ebből két alkalommal a zsűri dicséretével!

A szakmai eredményesség számtalan bel- és külföldi meghívást eredményezett: Budapest Vigadó, Budafok, Helsinki, Siófok, Kömlő, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, valamint a Felvidék számos települése, Pozsony, Losonc, Rimaszombat, Szepsi, Tornalja hallhatta az egyházi zenével, zsánerdalokkal és bordalokkal bővített repertoárt. A kórus tagságát zömében nyugdíjasok (pedagógusok, mérnökök, vállalkozók, munkások) alkotják. Tagjai nem hivatásos, kottát sem olvasó zenészek, ám olyan emberek, akik hisznek a kóruséneklés közösségformáló erejében, és büszkén képviselik a zömében magyarlakta Fülek folyton gazdagodó kulturális hagyományait és maguk is törekszenek e hagyományok továbbvitelére.

Karnagyuk jelenleg is Fehér Miklós.

aTEMPO.sk

1971-ben az énekelni szerető koloniak gondoltak egy nagyot: alakítanak egy kórust. Dunajszky Géza karnagy segítségével valósították meg álmukat. 1972-ben felvették a Zobor Hangja nevet. 7 évvel később Dunajszky Géza helyét Dr. Simek Viktor vette át. Számos koncertet adtak Kolonban és a környék falvaiban, de távolabbi járásokban és Magyarországon is. 1990-ben 9 éves pihenő következett. 2004-ben Brath Gabriella vette át a karnagyi pálcát, majd 2007-től Balla Viktória, Tóth Hajnalka és Varga Imre vezette a kórust.

A legutolsó, 2011-es jubileumi XV. Kodály Napokon a kórus aranykoszorús minősítést szerzett, karnagyuk, Tóth Hajnalka pedig elnyerte az Ígéretes fiatal karnagy különdíját.

Ugyanez év júliusában a III. Zoboralji Nemzetközi Kórusfesztivál keretén belül a vegyeskar megünnepelte megalakulásának 40. évfordulóját.

A kórus itthoni és külföldi koncertjeivel sikeresen öregbíti az immár 901 éves Kolon hírnevét.

Jelenlegi karnagyuk Csáky Antal. 

aTEMPO.sk

A kórus ebben a formában 2005-től működik és szolgál az Alistáli Református Gyülekezetben. A gyorsan bővülő csapat 2007 őszén vette fel a „Te Deum Laudamus“ - Téged, Isten, dicsérünk - nevet. Céljuk és fő feladatuk az evangélium hirdetése énekszóval, szívek megörvendeztetése Jézus Krisztus üzeneteivel.

Az elmúlt időszakban számos hazai és külföldi koncerten, fesztiválon szerepeltek. Külön öröm számukra, hogy szolgálatainkon, koncertjeinek gyakran csatlakoznak hozzájuk gyermekeik - az Alistáli Református Egyházi Alapiskola diákjaiból álló gyermekkar illetve a református gyülekezetben szolgáló fiatalok ifibandája – így téve színesebbé programjaikat.

Minden meghívás kitüntetés számukra. Szolgáltak Felvidék számos településén, Magyarország, Németország, Vajdaság után 2013 nyarán pedig Erdély több templomában is énekelhettek. Az elmúlt év további nagy eseményei közé tartozott, hogy részt vettek Budapesten a Református Zenei Fesztiválon, énekeltek a Művészetek Palotájában, és adventi koncerten Bősön – ahol CD felvétel is készült.

A kórus vezetője és karnagya Oros Márta.

aTEMPO.sk

A Volbeat egy, 2001-ben Koppenhágában alakult dán rockegyüttes. Bár ez a rockegyüttes, mint jelzős szerkezet nem igazán tükrözi azt a zenei stílust, amit képviselnek. Nevük a „Vol” (volume, hangerő) és a „beat” (ütem) szavak összetételéből alakult ki (írja a wikipedia).

Zenéjüket hallgatva kicsit olyan érzésünk támad, mintha egy metalbandát állítottak volna Elvis Presley mögé kíséretnek. Ötvöződik zenéjükben megannyi stílus, amitől aztán az embernek jókedve, jó hangulata kerekedik és késztetést érez rá, hogy feljebb tekerje a hangerőt.

Miért nem divatos ma a kóruséneklés? Mitől lesz mindenki számára érdekes és megragadó a kóruszene? Hogyan értelmezhető újjá egy hagyomány úgy, hogy mondanivalója legyen a mai fiataloknak is?