Requiem a bluesért címmel készített új dupla lemezt Hobo (Földes László), aki elmondta: a szeretet a legfontosabb érzés az albumon, valamint arról is beszélt, hogy "a blues haldoklik", mert senki nem ír új dalokat.

"A blues az Afrikából behurcolt fekete rabszolgák és a szegények kultúrájaként kezdte Amerikában, majd megszülte a rockzenét, a zene segítségével összekapcsolta a különböző földrészek fiatalságát, így eljutott Magyarországra is. Azonban a 20. század elején született fekete muzsikusok és a II. világháborús fehér generáció öregedésével, kihalásával a blues is lassan gyönyörűséges útjának végére ér" - mesélte Hobo, aki szerint az elmúlt húsz évben hasonló sorsra jutott a rockzene is, szerinte nincsenek új kultikus lemezek vagy zenekarok, csak ezt sokan üzleti szempontok miatt nem akarják észrevenni.

"A blues is haldoklik, mert semmi új nem születik" - hangsúlyozta az előadóművész, hozzátéve, hogy ez a helyzet éppúgy igaz az egész világra, mint Magyarországra - szinte senki sem játszik bluest magyar nyelven. Hobo szerint azért vannak reményteljes jelek is, ilyen például az a lengyelországi Wroclawban megrendezett éves blues fesztivál, ahol tavaly egyszerre 6 ezer gitáros játszotta el a Hey Joe című számot Jimi Hendrixtől.

"Annyit tudtam csinálni, hogy 69 évesen megírtam ezt a dupla blueslemezt és játszani is fogom minél többször" - mondta el Hobo, aki szerint a műfajba csak úgy lehet új életet lehelni, ha olyan bluest játszanak, amely ma is aktuális, ehhez viszont hiteles előadók és mondanivaló szükséges. Az előadóművész szerint a blues pontosan olyan helyzetbe került, mint a 19. és 20. század magyar költészete: halott, de búvópatakként mégis tovább él, és ha az emberek megunják a mai "internetes, televíziós kultúrát", akkor mindig vissza lehet találni hozzá.

Az album dalai közül először A blues siratása című szám lett kész, amelyet Hobo alig negyedóra alatt írt meg, saját szavai szerint szinte "lecsapott" rá a szöveg. A kész dal köré épült fel az album teljes szerkezete, amely a műfaj történetét egészen annak Magyarországra kerüléséig elmesélő A blues útja című lemezzel kezdődik. Az első részt lezáró A blues érkezése című dal annak a pillanatnak állít emléket, amikor 1964-ben Hobo katonaként először találkozott a műfajjal, Willie Dixon chicagói fekete nagybőgős Little Red Rooster című dalával, melyet a Rolling Stonestól sugároztak az éterben.

A második lemez, a Requiem a bluesért a katolikus halotti misék szertartásrendjét idézi meg, Pilinszky János Introitusz című versével kezdődik és a Hatezer gitár című dallal végződik. Ez a szám ugyanazt a szerepet tölti be, mint a halotti misék jellemző tétele, a Libera me: a remény továbbélésére vonja a figyelmet - magyarázta Hobo.

Tracklist

CD 1 - A blues útja

1. Mese habbal 3:01
2. Rabszolgahajó 5:05
3. Böhöm Bill 6:35
4. A blues, az ördög és én 7:06
5. Túl sok - Dixon 4:28
6. Miss Maggie M'Gill - The Doors-Morrison 3:20
7. Adj menedéket! - Jagger-Richards 4:13
8. Elszállt egy hajó a szélben - Doleviczényi-Baksa Soós 5:41
9. A blues érkezése 5:13

CD 2 - Requiem a bluesért

1. Introitusz - Pilinszky 4:51
2. A blues siratása 9:55
3. Én nem tudok semmit 1:30
4. Blues magyarul 5:23
5. Hol vagytok hőseim? 9:49
6. Fenn a Syriuson 6:38
7. Átkok és áldások 6:07
8. Vénember blues 4:35
9. Hatezer gitár 4:30

Az idén 70. életévét betöltő előadóművész elmondása szerint az albumot sokan majd egyfajta életmű-összefoglalásnak is tekintik, de nem annak készült. Egyszerűen csak azokat a dolgokat akarta elmondani, amelyeket a legfontosabbnak tart. "Sok a visszatekintés az albumon, de összegzést nem akartam csinálni, szerintem soha nem is fogok" - hangsúlyozta.

"A szeretet dominálja a lemezt, valamint a hála, ezeket mindig, mint most is, megpróbálom továbbadni" - vallott a lemez érzelemvilágáról Hobo. Hozzátette: az albumon fontosak a viccek is, amelyek hozzátartoznak az ezerarcú műfajhoz. Emellett kiemelten jelenik meg az olyan pályatársakra és példaképekre való emlékezés, "akikre senki sem emlékezik", az egyik "ősapára", Robert Johnsonra, a nemrég elhunyt Jack Bruce-ra és Orszáczky Miklósra, a legendás Syrius együttes 2008-ban elhunyt frontemberére.

Az idei év terveiről szólva Hobo elmondta, hogy 2015 elején színpadra kerül újabb munkája a Nemzeti Színházban Hobo hetvenkedései címmel, mely egyelőre, persze csak írásban, "önironikus melodrámának" tűnik. Emellett előadás és lemez készül Csokonai Vitéz Mihály verseiből is, valamint egy határon túlra is eljutó turné keretében számos helyen fogják játszani A vén gazember áriája című születésnapi előadást.

Az előadóművész hozzátette: az NKA támogatásának köszönhetően a közeljövőben elkészül az írásait egybegyűjtő könyv, valamint a hozzá tartozó, legfontosabb albumokat és koncerteket tartalmazó pendrive is, amely 500 példányban, oktatási segédanyagként kerül különböző felsőoktatási intézményekhez. Ehhez kapcsolódóan megnyílik az internetes, Úton lenni boldogság nevű Hobo-archívum is, ahol az eddig összegyűjtött anyag lesz elérhető.

aTEMPO.sk / MTI
fotó: Juhász Balázs

A magyar könnyűzenei élet unikális jelensége, az általa kreált kitalált nyelveken éneklő Kiss Erzsi és zenekara új, hatodik lemezén tőle szokatlan módon több magyar szövegű számot is előad: a Szabad a szél, a Cudar világ, az Álmok dala és a Hillary hej, ezek szövege olvasható is a CD-hez mellékelt füzetben.

"Egyfajta előfutár volt a legutóbbi, négy évvel ezelőtti Ugató című lemezen a Csokidal, ami a Bëlga együttes egyik számának feldolgozása volt. Valószínűleg volt bennem igény a magyar nyelvű szövegre, kortárs írók által írt bábdarabokhoz jó néhány éve szerzek zenét, az idén ősszel a győri Vaskakas Bábszínházban bemutatott előadás, a Hapcikirály írója például Tasnádi István" - mondta az énekes, előadóművész.

Megjegyezte, hogy nagy kihívás számára a magyarul éneklés, hiszen az 1996 óta létező Egy Kiss Erzsi Zenében (társai: Bujdosó János - gitár, buzuki, mandolin, ének; Vajdovich Árpád - basszusgitár, bőgő, gitár, ének; Németh Csaba - dobok, kanna, xilofon, triangulum, tikfa) eddig kitalált nyelveken szólalt meg. Utóbbi metódussal a szavakkal, a magán- és mássalhangzókkal játszik, és ráilleszti a ritmusra, a dallamra. "Ha magyarul adok elő, akkor minden szónak hangsúlya és jelentése van, ezért erre jobban rá kell készülni. Ezeket a szövegeket vállalni tudom, mögéjük tudok állni".

Kiss Erzsi kitért arra, hogy a kitalált nyelvekhez hasonlóan a magyar mondatok is "kiszaladnak" belőle. Ezeket persze alaposan átnézi, értékeli, javítja, hogy bármikor, akár évek múlva is elégedett legyen velük.

"Az eddigi rímes improvizációk, fantáziált dalszövegek időről időre változtak valamelyest, bár a refréneket és a verze fő részeit azért általában rögzítjük. Hogy mi milyen nyelvre hasonlít, az attól függ, milyen a dallamvilág, milyen nép zenéjéhez köthető" - mondta Kiss Erzsi.

Tracklist:

1 Vollywood
2 Szabad a szél
3 Oh'ma Roza
4 Mindeközben
5 Van dala
6 Cudar világ
7 Western
8 Ezek a szebb napok
9 Tangó
10 Habaj habaj habaj
11 Miértisne
12 Álmok dala
13 Hillary hej

A friss lemezen a Vollywood és a zenéjében a Shadaws gitárhangzását idéző Western éneke amerikaias hangulatú, az Oh'ma Roza balkános, a Mindeközben, a Van dala és a Miértisne afrós, az Ezek a szebb napok kubai érzetet kelt, a Habaj habaj habaj pedig romás. A zenei stílusok között ott van a tangó, a funky, a rock and roll, a francia sanzon, de még a pszichedélia is. "Előfordul, hogy egy latin világra a ritmizálás miatt nekem a szlávos éneklés esik jól. A Van dala ugyan afro, de keveredik más világokkal, a roma Habaj habaj habajban egyszer csak bejön egy oroszos dallam".

A lemezről származó Szabó Balázzsal közös Álmok dalához elkészült egy álomképes szöveges videó is. Ezt itt látható:

Az elmúlt húsz év hazai alternatív színterének fontos zenekarai előtt tiszteleg a Budapest Voices Alternatívák című lemezén.

PASO, Péterfy Bori & Love Band, Hiperkarma, Kowalsky meg a Vega, Csókolom, Anna and the Barbies, Belmondo, Magashegyi Underground, Subscribe, Kispál és a Borz, Tankcsapda és Quimby - e 12 zenekar egy-egy népszerű dala (a PASO esetében két szám egybegyúrva) szerepel a Budapest Voices átértelmezésében a CD-n.

"Ezek a feldolgozások szerintem azoknak is érdekesek lehetnek, akik ismerték a dalokat, mert új köntösben hallhatják őket. Akik pedig nem járnak koncertekre és nem találkoztak még ezekkel a számokkal, most megszerethetik, és utána meghallgathatják mellé az eredetit" - fogalmazott Warnusz Zsuzsa, a Budapest Voices művészeti vezetője. 

Mint mondta, a legtöbb esetben a számok szerkezetéhez, tempójához, hangneméhez nem nyúlt, de becsempészett a dalokba saját ötleteket, például a hangszeres részek helyére.

A művészeti vezető felidézte, hogy a kórus tagjai egy nagy kalapba dobták be ötleteiket, és ő döntötte el, mely számok énekegyüttesre áthangszerelt verzióit készítsék el. Hozzátette: alapvető szempont volt a dalok ismertsége, sokat nyomott a latban a mondanivaló, a szöveg, olykor pedig a szám egy-egy zenei megoldása indította be a fantáziáját.

"Az emberi hang olyan jól variálható, hogy szinte bármilyen műfajt alkalmas bemutatni. Előfordult, hogy a hangszerelési ötlet nem jött azonnal, a kreativitás nyilván attól is függ, éppen mennyire termékeny időszakát éli az ember az életének. Arra emlékszem, hogy a Quimby Autó egy szerpentinen, az Anna and the Barbies Gombóc vagy a Subscribe Álomtégla című dalának áthangszerelése nagyon gyorsan ment" - jegyezte meg Warnusz Zsuzsa.

Újjáéledtek a Kex, az 1969 és 1971 között létezett legendás beatzenekar dalai. A Kex Remake elnevezésű formáció vezetője az egykori dobos, Kisfaludy András, a számokat Tóth János Rudolf gitáros dolgozta át.

"Olyan, mintha egy színdarabot új szereplőkkel rendeznénk újra. Baksa Soós János, a Kex frontembere és személyisége hiányzik ebből, a zene teljesen más rendszerbe került, de az egykori dalok váza megmaradt" - fogalmazott Tóth János Rudolf.

Kisfaludy András kitért arra, hogy a több mint négy évtizede Németországban élő Baksa Soós János beteg, állapota olyan súlyos, hogy nem igazán tud kommunikálni. Ő korábban nem támogatta a Kex újjáélesztését, két korábbi alapító, Bianki Iván (gitár, cselló) és Imre Attila (basszusgitár) már nem él.

"A Kex annak idején mindössze egy kislemezt készíthetett, túlnyomórészt amatőr felvételek maradtak csak fenn, ezekből jelent meg két CD az elmúlt években. Elhatároztam, hogy megpróbálom a zenekarhoz méltó módon feljátszani és rögzíteni a régi dalokat. Ehhez kerestem társakat, és szerencsére rátaláltam Tóth János Rudolfra, aki amúgy maga is tagja volt a Kex utolsó, már Baksa nélküli felállásának" - fogalmazott Kisfaludy.

A Kex Remake decemberben megjelent albumán 16 Kex-szám újragondolt, átdolgozott változata szerepel:

1. Ez volt a Kex...
2. Elszállt egy hajó a szélben
3. Virágok születtek
4. Halkan zúg
5. Csillagok, ne ragyogjatok!
6. Zöld-sárga, zöld-sárga
7. Kanapé
8. Büdös sajt
9. Országút szélén
10. Két hexameter + tiszta szívvel
11. Déva vár
12. Piros madár
13. Égen földön
14. Tűz a hegyeken
15. A hetedik
16. A család

"Csak úgy volt értelme a munkának, ha gyökeresen megváltoztatjuk a számokat. Nemcsak a régi felvételek köpönyegéből kellett kibújni, hanem a későbbi feldolgozásokéból is, hiszen például a Hobo Blues Band rendszeresen játszotta az Elszállt egy hajó a szélbent, a Tiszta szívvelt vagy a Hetediket. Az irányt a közeg, a többi tag együttes munkája csiszolta ki, a lehető legjobb minőségre törekedtünk" - mondta Tóth János Rudolf, aki a Bergendyben, a HBB-ben és a Magyar Atomban is játszott.

A formációban Tóth énekel is, Kisfaludy dobol, Gyöngyösi Gábor billentyűs hangszereken játszik, Zsoldos Tamás basszusgitározik, Lee Olivér és Fejér Simon gitározik, Fekete István pedig trombitál. Lee és Fejér együtt zenélt Tóth-tal az Ütött-kopott Angyalban, Zsoldos számos formációja közé tartozott a Beatrice, a HBB, a Barbaro, a RABB vagy a Mini, Fekete István tíz éve tanít a Kőbányai Zenei Stúdióban.

"Tóth János Rudolf jó ízléssel és fantáziával nyúlt a Kex dalaihoz, Baksa is örülne, ha hallaná" - jegyezte meg Somló Tamás, aki szintén basszusgitározott a Kexben.

A CD-re került 16 dal között van természetesen a rockossá varázsolt Család, a bluesos-szvinges köntöst kapott Büdös sajt, a progrockos-folkos Zöld-sárga, zöld-sárga, valamint a dzsesszes Elszállt egy hajó a szélben.

A már több mint négy évtizede megszűnt, de máig kultikus zenekarként emlegetett Kex együttes a magyarországi beatzene különös szereplője volt. Rövid ideig, 1969 és 1971 között létezett, és csak néhány felvétel maradt fenn utána, mégis legenda övezi, elsősorban énekese, Baksa Soós János személye miatt. A frontember látszólag ártalmatlan, ám politikai mondanivalótól sem mentes performanszai, dadaista versei, József Attila költeményeinek megzenésítései vonzották az értelmiségi közönséget. A Kex azonban nem tudott kilépni az underground státuszból, a hatalom megfigyelte a zenekart, Baksa Soóst a belső elhárítás is zaklatta, és végül családjával Németországba távozott.

"Szerintem Baksa Soós János élete legszebb alkotói időszaka a Kex együttes működésére esett. Egy adott kort nem csak az tud jellemezni, ami a különböző dokumentumokban olvasható vagy hallható, az is ugyanolyan súlyos lehet, amit nem írtak meg vagy nem forgattak le, de él egyes emberek emlékezetében. Ez igaz a Kexre, Baksa Soós élő szövegeire, sztorijaira, színpadi produkciójára is, amelyek az adott kor politikai, művészeti eseményeire reagáltak. A zene egy alap volt, körítés, János erre adta elő szürreális meséit a közönséget bevonva. Ezek teljesen egyedi műsorok voltak a Kádár-korszakban" - mondta korábban Kisfaludy András.

Az egykori dobos 1974-ben abbahagyta a zenélést, dokumentumfilm-rendező lett, több művet is készített a Kexről, a legismertebb az Elszállt egy hajó a szélben 1999-ből, de a zenekarhoz kapcsolódik A Kalef - A Moszkva téri galeri is (2007).

aTEMPO.sk / MTI

A 2013-ban indított elektronikus popzenét játszó Klusters egy olyan műfajban készítette el bemutatkozó albumát, amely bár Európa-szerte rendkívül népszerű, csekély számú magyarországi képviselővel rendelkezik. A producerpáros kiállva a klasszikus lemezformátum mellett egy konceptalbumot rögzített, melyet a hozzá tartozó vizuális illusztrációkkal együtt egy minisite-on nyújt át a közönségnek. A lemez címe Olbers’ Paradox.

A duó - Barcsa Balázs és Juhász Huba Taksony – kilenc számot vett fel saját stúdiójában, állandó énekesnőjük Kozaróczy Malla közreműködésével. Hangzásvilágukra jellemző a popzenei megközelítés keveredése a kortárs elektronikával és pszichedeliával. A közel 45 perces lemezen találunk rádióbarát, dalközpontú számokat valamint downtempós, melankólikus trackeket is. Legfontosabb zenei hatásaiknak az Archive, Hooverphonic, M83 és Pink Floyd zenekarokat jelölik meg, de elsődleges inspirációs forrásként a vintage hangszereket szeretik megemlíteni.

Az angol nyelven írott dalok egy központi témát járnak körül, ezzel tartalmi egységet teremtve a lemezen. A dalszövegek az ember tudatalattijában játszódó eseményeket dolgozzák fel, mint az emlékek, álmok és a mély, irányíthatatlan érzelmek. Az elmében létező képzetek akadályozzák, hogy a valóságra koncentrálhassunk, vagy éppen hozzásegítenek ahhoz? Egy belső univerzum teljesebbé teszi az életet, vagy csak eltereli a figyelmet arról? Az Olbers’ Paradox ilyen és ehhez hasonló kérdések felé irányítja a hallgatót.

„Az albumhoz készített minisite-tal az volt a célunk,” - fogalmazta meg Juhász Huba - „hogy a lemezformátum szépségeit, amihez hozzátartozik a végiglapozható artwork is, valamilyen módon online felületen valósítsuk meg. Ezzel némileg szembe megyünk az aktuális trendekkel, de bízunk benne, hogy lesz megfelelő befogadóközönsége az elképzelésünknek.”

Nulláról indulva - Jimi Hendrix élete saját szavaival címmel magyarul is megjelent Peter Neal brit dokumentumfilmes és az idén elhunyt amerikai producer, Alan Douglas szokatlan összeállítása minden idők legnagyobb gitárosáról.

"Kvázi önéletrajznak nevezhetjük leginkább ezt a könyvet. Bár sok kötet megjelent halála óta Jimi Hendrixről, ilyen jellegű még nem. Az életrajzírók eddig saját ízük szerint használták a gitáros életében tett tengernyi nyilatkozatot, interjút, a Nulláról indulva kicsit árnyalja a képet azzal, hogy nem értelmezi, csak szerkesztve egymás mögé helyezi szavait" - mondta Pritz Péter fordító.

A kötet tavaly jelent meg az Egyesült Államokban, a magyar fordítást a Trubadúr Kiadó gondozza. A két szerkesztő, Peter Neal brit dokumentumfilmes és Alan Douglas, az idén nyáron elhunyt amerikai lemez-, könyv- és filmproducer személyesen ismerte Jimi Hendrixet: előbbi készítette a legelső filmet a gitárhősről (ez volt az Experience 1967-ben), utóbbi számos posztumusz Hendrix-anyag producere volt.

"Magam is rajongója vagyok Hendrixnek, és bennem is a drogozó, öntörvényű, megállíthatatlan ember képe élt, ebből a kötetből azonban egy teljesen normális művész bontakozik ki az olvasó előtt. Élete számos részletéről található olyan sztori, információ, utalás, amellyel csak a legtájékozottabb rajongók voltak tisztában. A legizgalmasabb az, hogy az ő szemszögéből látjuk élete történéseit. Ez érdekesebbé és hitelesebbé is teszi az egészet" - fejtette ki Pritz Péter.

Az olvasmányos kötetben szerepelnek például igen szigorú édesapjához, Al Hendrixhez a hadseregből és Európából írt levelei, a pályafutása első éveiben Amerikában megélt sikertelensége és szegénysége leírása. Mielőtt 1966-ban Chas Chandler ajánlására Angliába ment, kevés öröm érte a színpadon, leginkább mások zenekaraiban volt kiszolgáló zenész. Gitározott például Little Richard bandájában is - a rock and roll sztár hosszú haja miatt büntette Hendrixet, megvonta tőle gázsiját.

"Azt nem mondhatjuk, hogy Hendrix írta a könyvet. De nagyon ügyes a szerkesztés, holott nem arról volt szó, hogy a zenész valakinek elmesélte az életét egyes szám első személyben, hanem elbeszélő formába öntötték a rendelkezésre álló anyagokat. Hendrix általában nagyon egyszerűen beszél, máskor viszont nehezen értelmezhetőek furcsa, pszichedelikus, elszállós dolgai. Sokszor mondja ugyanazt, ezt kicsit árnyaltam szinonimákkal" - hangsúlyozta a fordító.

Hiánypótló kötettel jelentkezett Jávorszky Béla Szilárd. A zenei szakíró, szerkesztő A magyar jazz története című könyve a kezdetektől, a két világháború közötti időszaktól napjainkig követi nyomon a műfaj hazai történéseit, legfontosabb szereplőit, lemezeit.

"Elsősorban az vezérelt, hogy egy másfél évtizede kiadott dzsesszkönyv kivételével eddig nem született a műfaj magyarországi történéseit bemutató egységes kötet. Ez egy minitrilógia középső darabja: A magyar folk története című munkám tavaly jelent meg, a harmadik könyv a hazai kortárs zenével fog foglalkozni" - mondta a szerző a budapesti sajtóbemutatón.

Az eseményen jelen volt a Kossuth Kiadó által gondozott könyv több szereplője, így Szakcsi Lakatos Béla zongoravirtuóz, Tóth Viktor szaxofonos, Fábián Juli énekes, valamint Ittzés Tamás, a Bohém Ragtime Jazz Band vezetője.

"A modern magyarországi dzsesszélet az 1960-as évek idején indult, 1962-ben nyílt meg az államilag elfogadott Dália Klub. Ennek persze számos előzménye volt, már a harmincas években játszottak dzsesszt budapesti kávéházakban javarészt cigány származású muzsikusok" - mondta Jávorszky Béla Szilárd.

Kifejtette, hogy könyve írása során nagyon fontos hátteret jelentett számára a műfajhoz köthető szájhagyomány, felkeresett sok zenészt, kutatót, és támaszkodott arra a rengeteg portré jellegű interjúra is, amelyet újságíróként készített az elmúlt negyedszázad során. A magyar dzsesszről összefoglaló jellegű munkát korábban Turi Gábor (1983-ban) és Simon Géza Gábor (1999-ben és 2001-ben) jegyzett.

"A magyar dzsessz jelentőségét világviszonylatban két elem adja. Az egyik az úgynevezett etnodzsessz, amelyet elsősorban Szabados György és Dresch Mihály alakított ki. A másik különlegességünk a cigányzenészeknek köszönhető, akik közül nagyon sokan kirándultak a műfajba, tőlük ered a magyar dzsessz sajátjaként meghatározható tűz" - hangsúlyozta a szerző.

A Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal a közelmúltban elismert, 71 éves Szakcsi Lakatos Béla arról beszélt, hogy nagyon szereti a zenét és a zongorát, mindig gyakorolt. "Szerencsés ember vagyok, azt csinálom, amit szeretek, és ezért pénzt és díjakat is kapok" - fogalmazott a hazai dzsessz történetének egyik legfontosabb alakja.

Ittzés Tamás, a dzsessz oldtimer vonulatát képviselő zongorista, hegedűs azt fejtegette, hogy a magyar zenei életben egyre több a crossover hatás, a műfajok és stílusok keveredése. "Fontos fejlemény volt a dzsesszoktatás egyetemi szintre emelése, ami egyre több klasszikus pallérozottságú zenészt ad a műfajnak".

A nemzetközi dzsesszéletben is keresett és elismert szaxofonos, Tóth Viktor azt mondta, hogy a zene csodálatos dolog, "de önmagában csupán egy jármű egyfajta magasabb megértés felé". Úgy vélte, a hazai dzsessz a magyar népzene mély értékrendszeréből, esztétikai minőségéből merít.

A magyar jazz története című könyvet Csák Erika szerkesztette, a szakmai lektor Gonda János volt. A könnyen emészthető, olvasmányosan megírt kötet kiemelten foglalkozik az elmúlt évtizedek muzsikus nagyságaival, mások mellett Martiny Lajossal, Kovács Gyulával, Pege Aladárral, Vukán Györggyel, Snétberger Ferenccel, Szabó Gáborral, a Benkó Dixieland Banddel, a Syriussal, a Rákfogóval, az Interbrasszal, a Trio Stendhallal, a Trio Midnighttal, a Modern Art Orchestrával, de a fiatalabb dzsesszzenész-generáció kiválóságaira, például Winand Gáborra, Oláh Tzumo Árpádra, Barabás Lőrincre, Harcsa Veronikára is kitér.

A kötet szerkesztettségében és a tördelésben követi Jávorszky Béla Szilárd elmúlt években megjelent zenetörténeti munkáit, A rock története 1-2-őt (2005, 2007) és A magyarock története 1-2-őt (2005, 2006, ezeket Sebők Jánossal közösen írta), a Sziget-könyvet (2012), A magyar folk történetét (2013) és a Muzsikás 40 című könyvet (2013).

aTEMPO.sk / MTI

Szomjas nők címmel hetedik stúdióalbumát készítette el a Kistehén zenekar. Kollár-Klemencz László csapata a személyes, érzelmi témákat dolgozta fel a lemezen.

"A legutóbbi, két évvel ezelőtti lemez, az Elviszlek magammal sok aktuális szociális problémát feszegetett, most szívesebben mentem az emberi kapcsolatok, a férfi-nő viszony irányába" - mondta el a frontember.

Kollár-Klemencz László kitért arra, hogy A Kistehént az elmúlt években társadalom érzékeny zenekarnak sorolták be, de szerinte ez elsősorban az Erdős Virággal közösen írt dal, az Ezt is elviszem magammal miatt volt így. "Már a vele közös idei munkám, a megzenésített verseit tartalmazó Legesleges című CD is inkább azt az oldalát mutatta be, amely nem elsősorban az aktuális kérdésekről szól, hanem mélyebb, személyesebb, időtlen dolgokról".

Forward címmel új stúdióalbumot jelentetett meg a dzsessz/world fusion műfaj egyik legfontosabb hazai csapata, a Djabe. Ezzel egy időben jelentkezett friss szólóanyaggal a Djabe állandó vendége, a dobos, ütőhangszeres izlandi Gulli Briem.

"Tavaly elhatároztuk, hogy írunk egy teljes lemezt, amelyen szervesen közreműködik egy szimfonikus zenekar. Sikerült megállapodni a Miskolci Szimfonikus Zenekarral és az eredményt most már bárki meghallgathatja" – mondta Égerházi Attilát, a Djabe vezetőjét, gitárosát.

A számok nagy részét és a szimfonikus részeket egyaránt Barabás Tamás basszusgitáros írta, Kovács Zoltán zongorista hangszerelte és vezényelte a miskolci szimfonikusokat, Kovács Ferenc trombitán és hegedűn játszott, Banai Szilárd pedig dobolt.

Az anyagon természetesen játszottak a Djabe megszokott, állandó külföldi sztárvendégei is, köztük Steve Hackett gitáros, aki több számban is szólózik. Hackett hét éven át volt a világ egyik legnépszerűbb progresszív rockzenekara, a Genesis tagja, 2003 óta készít közös felvételeket és koncertezik gyakran együtt a Djabéval. Szintén ott volt a felvételeken az előző, a 2007-es Djabe stúdióalbumon, a Take On-on bemutatkozott azeri Malik Mansurov, aki a tar nevű ősi hangszert szólaltatta meg.

Az abszurd helyzetek hatják át a Tudósok zenekar új stúdióalbumát. A drMáriás által vezetett népszerű dzsessz-avantgárd-punkrock formáció az Éljen a Petőfi Rádió! című anyagot nemrég jelentette meg.

A Tudósok a magyar underground legpatinásabb ékköve, amely csaknem három évtizedes fennállása során számtalanszor újult meg érintve, átalakítva, hasznosítva, újraértelmezve a punk, a dzsessz, a funk, a pop, a dadaista színház, a költészeti performansz, a fekete színház és egyéb műfajokat, felállásban a duótól a nagyzenekarig.

Az 1986-ban a Vajdaságban alakult és hosszú éveken át trióban játszott Tudósokhoz 2012-ben csatlakozott Tövisházi Ambrus, az Amorf Ördögök és az Erik Sumo Band egykori, a Péterfy Bori & Love Band jelenlegi vezetője, billentyűs, elektronikai felelős, producer.

"Az undergroundból, a dzsesszből, az art-rockból fakadó Tudósok-attitűdöt, amiben a ritmusszekció, Endrei Dávid basszusgitáros és Jeli Gergely dobos a funkot és a drum & basst képviseli, én a költői szövegeket, fúvósként az improvizációt, Ambrus nagyon jól egészíti ki sajátos zenei világával, kicsit poposabb rálátásával" - mondta drMáriás.

Megjelent az Anima Sound System tizedik stúdióalbuma. A több vendég közreműködésével készült Gravity and Grace című anyagot szilveszterkor a fővárosi Roham Bárban, az akusztikus változatot 2015. január 21-én a Művészetek Palotájában (Müpa) mutatják be.

"Gravity and Grace, magyarul Kegyelem és nehézkedés címmel Simone Weil, a fiatalon elhunyt francia írónő, filozófus, a keresztény misztika egyik legnagyobb személyisége írt tanulmányt több mint hét évtizeddel ezelőtt. A címmel azt akartam kifejezni, hogy a spirituális vonal mostanában jóval erősebben bennünk van, többet figyelünk befelé, a lemez is tele van gospeles dolgokkal" - mondta Prieger Zsolt, a 20. születésnapját tavaly ünnepelt népszerű elektronikus zenekar vezetője.

Simone Weil szerint lelki életünket az anyagi világéhoz hasonló mechanisztikus törvények mozgatják. Úgy vélte, lelki életünk minden természetes folyamata az anyag nehézkedéséhez hasonló törvényeknek enged, egyedül a kegyelem ismer kivételt. A Kegyelem és nehézkedést Pilinszky János fordította magyarra.

Új albummal jelentkezett a hazai világzenei színtér üde színfoltja, a Cabaret Medrano. Az ethnodzsesszes, latinos zenei világot mutató Esővonat a Kamondy Imre által vezetett csapat harmadik stúdióanyaga.

A CD újragondolt korábbi számokat és új felvételeket egyaránt tartalmaz. A négy régi felvételt a Cabaret Medrano két alaptagja, Kamondy Imre énekes, dalszerző, szövegíró és Verebes György zongorista, zeneszerző eredetileg előző zenekarával, a Vadsanzonnal jelentette meg, még a kilencvenes évek végén. Közülük kettő, az Angyalpor és az Esővonat zeneszerzője a 2008-ban elhunyt kiváló gitáros, Dénes József Dönci.

"Azért elevenítettük fel a múltat, mert a Vadsanzonnal ezeket a számokat anno nem tudtuk kellően kiérlelni, elégedetlen voltam a hangzással, a hangszereléssel. Eddigi zenei pályafutásom során most sikerült először igazán egységes hangzást kialakítanunk, ami Puha Szabolcs hangmérnök érdeme, aki nagyszerűen megoldotta a keverést, a hangszerek beállítását. Sikerült visszahoznunk a koncertek élő varázsát a stúdióban, ami a mi esetünkben különösen fontos dolog" - mondta Kamondy Imre.

Live in Berlin címmel november 17-én jelenik meg a Depeche Mode új koncert DVD-je, illetve dupla CD-je.

A kétórás koncertfilm rendezője Anton Corbijn holland filmes/fotós, aki a nyolcvanas évek közepe óta dolgozik együtt a Depeche Mode-dal.

A Live in Berlint az O2 World Berlin Arenában rögzítették 2013. november 25-én és 27-én, a brit csapat legutóbbi stúdiólemeze, a Delta Machine turnéján. A koncertsorozaton 32 országban több mint 2,4 millió ember látta a zenekart a színpadon, Budapesten a Puskás Ferenc Stadionban léptek fel 2013. május 21-én. A Delta Machine az év márciusában 12 országban debütált az 1. helyen, köztük Magyarországon.

Világhírű közreműködőkkel készítette el tizenötödik stúdióalbumát Bryan Ferry. Az artrock brit kultzenekara, a Roxy Music frontembereként 1970 óta zenélő énekes-dalszerző Avonmore című anyaga november 17-én jelenik meg a BMG kiadónál.

Mások mellett Johnny Marr, Nile Rodgers, Marcus Miller, Flea, Ronnie Spector, Mark Knopfler és Maceo Parker is szerepel a friss Bryan Ferry-lemezen szerephez jutó rangos vendégek listáján. Az Avonmore-on nyolc vadonatúj dal mellett két feldolgozás szerepel.

Alig fél évvel legutóbbi lemeze, a Húszezer éjszakás kaland után ismét stúdióalbummal jelentkezik a Budapest Bár. A népszerű produkció új anyaga, a Délutáni csókok október 29-én jelnt meg, és országos turnén mutatják be.

"Előre terveztük, hogy két albumunk fog idén megjelenni, Az volt a koncepció, hogy a tavaszi dinamikus albumot ősszel egy melankolikusabb, érzékenyebb dalokat tartalmazó CD kövesse. Mindkét lemez a Volume 5 alcímet viseli" – mondta Farkas Róbertet, a Budapest Bár vezetőjét.

A lemezen szerepelnek sok-sok évtizeddel ezelőtti slágerek - a Hulló falevelet annak idején Ferrari Violetta énekelte, a Nagyságos asszonyomot Kalmár Pál, a Tanulj meg kisfiam komédiázni című számot Ajtay Andor vitte sikerre - mellett hallható Kovács Kati 1972-es dala, Az eső és én, vagy a Kex zenekar Pirosmadár című száma. A Budapest Bár feldolgozott külföldi slágereket is, így Tom Waitstől a Dead and Lovelyt, Nick Cave-től a Where the Wild Roses Grow-t, a Simon & Garfunkeltől a The Sound of Silence-t, Michael Jackson Billie Jeanjét, Harry Nilsson Everybody's Talkinját. A címadó dal, a Délutáni csókok a Budapest Bár egyik énekese, Kollár-Klemencz László szerzeménye.

A Délutáni csókok című lemezen a Budapest Bár 11 énekese (Behumi Dóri, Ferenczi György, Frenk, Keleti András, Kiss Tibor, Kollár-Klemencz László, Lovasi András, Németh Juci, Rutkai Bori, Szűcs Krisztián, Mező Misi) mellett három vendég is énekel: Tania Saedi bécsi díva, akit a közönség már több koncerten láthatott az együttessel, a fiatal énekes-zongorista Iván Szandra, valamint a cigányzene ikonja, Bangó Margit. Utóbbi, a Kossuth-díjas előadóművész az idei Zsidó Nyári Fesztiválon lépett fel a Budapest Bárral.

Hagyományaihoz híven meghökkentőnek ígérkező koncerten mutatja be új stúdióalbumát az Anna and the Barbies november 14-én a fővárosi Syma csarnokban. A Szabadesés című lemez mellett az est különleges apropója a népszerű zenekar 10. születésnapja.

"A Syma-csarnokbeli koncertre megépül három, egyenként 13 méter magas gigantikus istenfej, ezek 3D-s vetítéssel megelevenednek és beleavatkoznak abba, ami a színpadon történni fog. A színpad négyemeletes, templomszerű képződmény lesz, 21. századi groteszk rituálé fog folyni. Nagyon furcsa kellékek és jelmezek lesznek láthatók" - vetítette előre Pásztor Anna.

A koncert sztárvendége Tátrai Tibor lesz, akinek gitárjátékát a tervek szerint Pásztor Anna tánca fogja kísérni. A másik vendég az Airtist, a tribal technót játszó instrumentális trió.

Az Anna and the Barbiest 2004-ben alapította a két Pásztor testvér, a gitáros Sámuel (Simi) és az énekes-rapper Anna. Az extravagáns frontember kifejtette: talán legnagyobb sikerük, a 2008-ban szívből és erőlködés nélkül megszületett Álmatlan című dal indította el az Anna and the Barbiest mai karaktere kialakításában.

"Az a szám volt a keresztmetszete öcsém, Simi zeneiségének és az én szövegeimnek, és a közönséget is eltalálta. Ekkor tehettük félre, hogy nekünk meg kellene felelni valaminek. Az Álmatlan sikerén lovagolva bármit elkövethettünk a következő lemezeken, kikísérletezgethettük magunkat, ami zenei eklektikához vezetett, de az emberek szerették. Szerintem a zeneírás öröme csiszolta ki a mostani énünket, ami a Szabadesésen hallható" - mondta Pásztor Anna.

Az új album meglehetősen zúzós hangzású, talán az Anna and the Barbies eddigi legkeményebb munkája. Az énekesnő megjegyezte: ez azért érződik így, mert a zenekar eddig nem tudta visszaadni a stúdióalbumokon a koncertek hangulatát, most viszont sikerült ezt a megszólalást technikailag reprodukálni.

A friss anyag rádióbarát, slágeres számai (Mindenki másképpen egyforma, Szabadesés, Lábat lóbálva) mellett a zenei csúcspontot a súlyos, Faith No More-t idéző hétperces Perbe fogva jelenti.

"Ez valóban eltér a többitől, valóban az album legsarkalatosabb pontja, megrázó mélységű. A testvérem írta, ő is énekli. A dal a 2010-ben Tényőn történt rettenetes családirtási tragédia nyomán született, Simit rettenetesen megrázta, amit a történtekről a televízióban látott, és éveken át készült megírni érzéseit. Már az első, szöveg nélküli változat is elképesztő erejű volt, manapság is gyakran zokogok, ha meghallom, nem hiszem, hogy sokszor elő fogjuk adni koncerteken" - idézte fel Pásztor Anna.

Az énekesnő öccsével, Sámuellel közösen jegyzi a Szabadesés legtöbb számának zenéjét. Bár a gitáros már korábban is énekelt - remekül -, eddig nem kapott olyan hangsúlyos szerepet a hangja, mint ezen az anyagon: ő énekli a Maybe Tonightot, a Barnfield Roadot, a Till the Last Train's Gone-t és a Stand in Line-t is.

"Nyilván nem mindenki tudja, hogy én táncosként indultam, sokáig csak szövegíró, meg koncertszervező voltam Simi zenekarainál, majd amikor már rapeltem itt-ott, akkor egyesítettük erőinket. Nagyon örülök, hogy az elmúlt időszakban egyre többet énekel, és elhiszi végre, milyen jó hangja van. Félig még titok, de készül egy szólóanyaga is" - mesélte Pásztor Anna.

A Szabadesés című album meghozta a zenekar állandó logóját is, ami a borítón látható: egy gázálarc koronával, békejellel. A zenekarban Hernádi Dávid basszusgitáron, Vaghy Tamás billentyűs hangszereken játszik, Bubnó Márk pedig dobol. A Fonogram-díjas csapat eddig öt stúdióalbumot (Passionfruit - 2005, Medallion - 2008, Gyáva forradalmár - 2010, ÁNEM! - 2012, Szabadesés - 2014) készített, az egyik legnépszerűbb hazai koncertzenekarrá nőtte ki magát az évek során, idén januárban Magyarország képviseletében a groningeni Eurosonic fesztiválon is fellépett. Az együttes legnagyobb slágerei közé tartozik a 4kézláb, a Márti dala, a Don't Fit In, a Gombóc, a Tangó, az Álmatlan, a Nyuszika vagy az After Hours.

Megjelent minden bizonnyal a Pink Floyd utolsó stúdióalbuma. Az 50. születésnapját jövőre ünneplő brit rockegyüttes The Endless River című anyaga az ezt megelőző lemezről, a húsz évvel ezelőtt kiadott The Division Bellről lemaradt felvételek gyűjteménye.

A zenekar az elmúlt húsz évben nem jelentetett meg anyagot, a billentyűs Richard Wright 2008-as halála pedig végleg eldöntötte az együttes sorsát. De David Gilmour gitáros és Nick Mason dobos még érzett a Pink Floydban egy fejezetet, amit mindenképpen meg akartak mutatni a világnak.

A The Endless River az 1993-as stúdiózás során feljátszott mintegy húszórás anyag terméke, a megírt, felskiccelt dalokat önti végleges formájába, emléket állítva Richard Wrightnak. Ezek voltak az utolsó pillanatok, amikor a három tag közösen zenélt. Ahogy David Gilmour korábban elmondta, a kiadványhoz az együttes új részeket tett hozzá, másokat újra felvett, általában véve maximálisan kihasználták a stúdiótechnikát, "hogy egy igazi 21. századi Pink Floyd-album szülessen".

Az album teljes egészében instrumentális, leszámítva a beharangozó dalt, a Louder Than Words című szerzeményt, amely a lemez záródarabja. Polly Samson írónő, Gilmour felesége írt rá szöveget, és természetesen a gitáros énekli el. A felvételhez készült videoklip az albummal egyszerre jelent meg.

Király Viktor elkészítette harmadik stúdióalbumát. A 3rd Dimension ma jelenik meg, az anyagon tavalyi nagy rádiós slágere, a Fire, valamint A Dal 2014-ben előadott és a legjobb négy közé jutott Running Out of Time is szerepel.

Az idei Viva Comet legjobb férfi előadójának választott Király Viktor újlemeze, a 3rd Dimension négy évvel követi a legutóbbi, Solo című albumot, amelyen a most 30 éves, New York-i születésű énekes első nagy slágere, a címadó Solo is hallható volt.

Az új anyagon szerepel három már ismert szám: a Mahasz 2013-as rádiós Top 100 listáján az első helyen végzett Fire, a januárban megjelent és a legendás amerikai hiphop-csapat, a Run-DMC alapító tagjával, Darryl DMC McDaniels közreműködésével készített Running Out of Time, valamint a Work című kislemezdal.

Megjelent DVD-n Dés László jubileumi koncertje. A zeneszerző, szaxofonos, előadóművész 60. születésnapját idén januárban a Papp László Budapest Sportarénában számos vendégfellépő közreműködésével ünnepelte.

A kiadványon 17 dal kép- és hangfelvétele található 94 percben, ez a mintegy háromórás, Nagy utazás című, telt házas január 11-i koncert fele.

"Ez a másfél óra reprezentálja a négy évtizedes munkásságomat, szerepelnek rajta a legfontosabb dalaim és slágereim számos műfajban, a filmzenétől a dzsesszen és a popon át a musicalig színészek, a Jazz+Az és a saját előadásomban. Külön öröm, hogy kedves muzsikustársaim is közreműködtek" - mondta Dés László.

Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György és Kulka János a Férfi és Nő projektből énekelt több dalt, a Jazz+Aztól, azaz Geszti Péter, Váczi Eszter, Behumi Dóra, Kozma Orsi és Fekete-Kovács Kornél előadásában hallható például a Megint hétfő és az Egynek jó, szerepel a DVD-n a Patika című tévésorozat több dala, a Csocsó, a Világszám és a Sose halunk meg című filmek betétdalai, valamint a Valahol Európában musicalből A zene című szám.

"Több oka van, hogy nem tettük rá az egész anyagot a DVD-re, erről a rendelkezésünkre álló idő, pénz, valamint szervezési és jogi lehetőségeink miatt kellett lemondani. De annak is örülni kell, hogy odaállt mögé egy kiadó" - fogalmazott a zenész.
Dés László talán legismertebb szerzeményét, a Nagy utazást maga énekelte el a koncerten (természetesen zongorázott és szaxofonozott is), az ő előadásában korábban nem jelent meg felvétel erről a számról. Két vadonatúj szerzeményét, a koncertet nyitó Szentimentet, valamint a Hova tűnt az a szerelem című dalt szintén előadta, ezek is szerepelnek a DVD-n.

"A Szentiment egy balladisztikus, de tempós szám, azért fontos számomra, mert egymásnak írtuk a velem egyidős Parti Nagy Lajossal. A Hova tűnt az a szerelem szövegét Bródy János írta. Mindig kiváló dalszövegírókkal dolgoztam, elsősorban Bereményi Gézával, Nemes Istvánnal és Geszti Péterrel, Bródyval valahogy korábban elkerültük egymást" - jegyezte meg.

A koncert egyik nagy pillanata volt, hogy húsz év után állt újra színpadra a Trio Stendhal. A ma már legendás dzsesszformációban, amely 1987 és 1993 között létezett és négy lemezt készített, Dés mellett Snétberger Ferenc gitározott és Horváth Kornél játszott ütőhangszereken.

Egyszerre két stúdióalbumot jelentetett meg Prince, napjaink rockzenéjének egyik zsenije. A Jimi Hendrix és Michael Jackson keresztezésének tartott multiinstrumentalista előadó, dalszerző és énekes szóló munkája Art Official Age, 3rdEyeGirl elnevezésű lányos projektje PlectrumElectrum címmel jött ki.

A kiadványok Prince-nek a Warner Bros. Recordsszal történt kibékülése utáni első új munkái. Az Art Official Age 18 évvel követi a kiadó által gondozott legutóbbi anyagot, a Chaos and Disordert, ráadásnak a három gyönyörű és nagyszerűen zenélő hölggyel közös projektje, a tavaly útjára bocsátott 3rdEyeGirl is elkészített egy teljes lemezanyagot.

A két album fizikai formátumban ma került piacra Nagy-Britanniában és Európa több pontján, az észak-amerikai megjelenés napja kedd.

A világ egyik legsikeresebb amerikai rockzenésze (túllépte a 100 millió eladott lemezt, hétszer kapott Grammy-díjat) 1996-ban azért szakított a Warnerrel, mert állítása szerint a kiadó az eladási statisztikákra hivatkozva lassította volna munkatempóját. Prince-re már tizenévesen felfigyelt a Warner, első albuma, a For You 1978-ban jött ki a kiadónál, ezt további 17 (!) stúdiólemez követte ugyanott. A szakítás idején és utána Prince egy darabig Symbol néven dolgozott, a férfi és a nő összevont jelét használva, a 2000-es évekre aztán visszatért a Prince-hez. Az elmúlt csaknem két évtizedben saját kiadója, az NPG (zenekarának neve egykor New Power Generation volt) jelentette meg munkáit.