Cseke Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, érdemes művész Nagyváradon született 1953. október 3-án.
Szülei, Cseke Sándor és Riedinger Beatrix (Révi Bea) szintén színészek voltak. 1965 óta él Magyarországon. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1972–1976 között. Osztályfőnöke Szinetár Miklós volt.
1976–1981 között a debreceni Csokonai Színház, 1981–1990 között a Madách Színház, 1990–1992 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1992–2008 között szabadfoglalkozású volt.
1994–1997 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított Szinetár Miklós mellett tanársegédként.
2001–2005 között a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára volt. 2003–2007 között a Színház és Filmművészeti Egyetem "Doktoranduszképzőjének" diákja volt. 2012-ben DLA fokozatot szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2016-tól Kaposvári Egyetem Művészeti Karának docenseként a színész osztály vezető tanára.
2004–2008 között a Turay Ida Színház főrendezője. 2008-ban megválasztották a Kecskeméti Katona József Színház igazgatójának. 2017-ben újabb öt évre kinevezték a teátrum élére. Megbízatása 2023. január 31-ig szól. A kecskeméti Katona József Színház 2020. január 1-től Nemzeti Színházként működik.
Pályája elején a fiatal hős szerepkört töltötte be, később sikerrel játszott karakterszerepeket is. Játékstílusa könnyed a prózai, az énekes és a táncos szerepekben egyaránt.
A több mint 45 év alatt száznál több szerepet játszott, de láthattuk alakításait játék- és tévéfilmekben. Emlékezetesek önálló estjei, szinkronszerepei, verses CD- és zenei lemezfelvételei és nemkülönben rendezései is.
Láthattuk a 2022-ben megjelent Magunk maradtunk című, Ákos rendezte kisjátékfilmben is, a Hupikék törpikék mesében pedig ő Okoska magyar hangja.
Munkásságát 1990-ben Jászai Mari-díjjal, 2006-ban Bilicsi-díjjal, 2008-ban Klebelsberg-díjjal, 2012-ben Vámos László-díjjal és 2014-ben Nádasdy Kálmán-díjjal jutalmazták. 2020-ban Érdemes művész lett, 2021-ben pedig Kossuth-díjat kapott.
Roni, ATEMPO.sk
Fotó: Madách Színház
