85 éves Juhász Előd, a Zenebutik legendás műsorvezetője

85 éves Juhász Előd, a Zenebutik legendás műsorvezetője

Ma ünnepli 85. születésnapját Juhász Előd zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés közismert alakja.

Budapesten látta meg a napvilágot 1938. május 4-én. Szülei az 1920-as években költöztek a Partiumból Budapestre. Mindketten szerették a zenét, apja a mérnöki hivatás mellett hegedült is, anyai nagybátyja Németh Amadé karmester, zeneszerző volt. Anyai nagyapja tanár létére, kedvtelésből magyarnótákat írt.

Középiskolai tanulmányait 1956-ban fejezte be a Toldy Ferenc Gimnáziumban, ahol osztálytársa volt többek között Szabó István Oscar-díjas filmrendező. Tanulmányai közben egy zeneiskolában tanult zongorázni, az érettségi után – mindhárom lehetőséget kihasználva – pedig felvételizett a Zeneakadémia karmester-, illetve zenetörténész és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára. Mindkét helyre felvették, de végül a Zeneakadémiát választotta.

 

 

A Zenetudományi tanszéket röviddel azelőtt hozta létre Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence, de mesterei között tudhatta még Bartha Dénest és Bárdos Lajost is. Tanulmányai alatt kórusoknál, kisegyütteseknél, népi zenekaroknál volt korrepetitor, de már a Magyar Rádiónál is kapott kisebb megbízásokat. Zeneakadémiai tanulmányait 1961-ben kitüntetéssel fejezte be, szakdolgozatának témája Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája volt, emellett elvégezte az ELTE BTK zeneesztétika szakát is, itt doktorált. Doktori disszertációját a zenei esztétikum és a hétköznapi tudat áthidalási lehetőségei témájában írta, a Trisztán és Izolda, illetve A kékszakállú herceg vára című operákon keresztül.

1962-től a Zeneműkiadó szerkesztő-gyakornoka volt, de a Magyar Rádiónak is dolgozott. 1963-ban végleges állást kapott a Rádiónál, és már az első évében meginterjúvolhatta a Budapestre érkező Igor Sztavinszkijt.

Műsorvezetője volt a Hétvégi panoráma, a Kettőtől ötig és a Muzsikáról – fiataloknak című műsorsorozatoknak, de a legemlékezetesebb és egyben legtovább, a Csiba Lajossal közösen készített, 25 évig futó Zeneközelben volt.

Utóbbi vegyes tematikájú műsor volt, amiben a komolyzene mellett a népzene, a dzsessz és a rock is helyet kapott. Közben írt is; első könyve az 1964-ben megjelent, Gershwin című kötet volt, emellett pedig zenei ismeretterjesztő előadásokat is tartott fiataloknak.

 

 

1966-ban egy Ford-ösztöndíjjal és Kodály tanácsaival felvértezve, egyéves amerikai tanulmányúton vett részt. Itt tanulmányozta az amerikai zenei életet, a zenei iskolákat, a zenei kísérleteket – például az elektronikus zenét – és a zenei fesztiválokat. Egyetlen hátránya volt a tanulmányútnak, hogy később kapcsolatba hozták a III/III-as belső elhárítási tevékenységgel. A rendszerváltás után, több más közszereplőhöz hasonlóan, vele kapcsolatban is felmerült az ügynökmúlt, miszerint Jávor Endre fedőnéven jelentett. Erről ő a következőt nyilatkozta: „Már a hatvanas évektől sokat utaztam, Nyugatra is…, s abban az időben mindenki, aki valahová hivatalosan kiutazott, beszámolási kötelezettséggel bírt a Belügyminisztérium felé. A rádióból már közismert volt a nevem, ezért címkéztek Jávorrá. Tehát nekem is be kellett számolnom az utak végén arról, hogy kikkel, mely zenészekkel találkoztam… Arra viszont szerencsére egyáltalán nem kértek meg, hogy családomról, barátaimról, kollégáimról bármit is jelentsek, mert erre kifejezetten alkalmatlan lettem volna.”

1981-ben, Czigány György hívására átment a Rádióból a Magyar Televízióba, ahol – több más mellett – a Zenebutik volt rendkívül népszerű műsora. Ez is több műfajú műsor volt, a komolyzenei témák mellett bemutatták a legfrissebb nyugati pop-rock-videóklipeket, de irodalmi, képzőművészeti részek is szerepet kaptak.

 

 

Az élőben sugárzott, változatos helyszínekről (még külföldről is) jelentkező műsorsorozat húsz év alatt 266 adást ért meg. A műsor és a Magyar Televízióbeli pályafutása 2002-ben, nyugdíjazásával szűnt meg. A Zenebutikot – ZENE-kaleidoszkóp – Zenész-BUTIK néven – átvitte a Satelit TV-hez, de az nem sokkal később, 20 adást követően tönkrement.

Ezután, 2002–2003-ban a Hír TV-nél vezette a Zenehíd, illetve az Operapáholy című műsorokat. 2005-től 2009-ig a Szépművészeti Múzeumban Múzeum+ néven, hetente egyszer jelentkező zenei programot vezette, és létrehozta a Szépművészeti Kórust. 2011 óta a Magyar Katolikus Rádióban Csiba Lajossal párban készíti a Zeneközelben című műsorsorozatot. 2016-ban ugyanott indította útjára a szintén hetente jelentkező Házimuzsika a Délibáb utcában című sorozatát. Rendszeresen tart zenei ismeretterjesztő előadásokat.

Folyamatosan írja és jelenteti meg könyveit. 1990-ben Kaposi Kis Istvánnal együtt jegyezték le Würtzler Arisztid hárfás memoárját, mely a New York Harp Ensemble kamaraegyüttes történetéről is szól. A 2017-ben megjelent könyvében a Kocsis Zoltánnal készített utolsó interjúit tette közzé.

Juhász Előd ma is jó egészségnek örvend és továbbra is aktív, dolgozik, műsorokat készít.

Roni, ATEMPO.sk
Fotó: Youtube