Melis György Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a magyar operajátszás egyik legnagyobb alakja.
A szlovák paraszti családból származó énekes 1923. július 2-án született Szarvason. A család szlovákul beszélt, fiuk is csak ötéves korára tanult meg magyarul. Apja, Melis Mihály fiát is földművesnek szánta, csak tanítója rábeszélésére engedte, hogy hat osztályt járjon, majd a helyi gimnáziumot is elvégezte. Az Evangélikus Újtemplomban énekelt, Bartos Pál lelkész fedezte fel tehetségét, és a gyülekezet patronálta.
26 évesen, két évvel a diploma megszerzése előtt az Állami Operaház szerződtette.
Első főszerepe a Don Pasquale Malatesta doktora volt 1950. március 24-én. A ház örökös tagja 68 szerepet énekelt el az ott töltött idő alatt, köztük a Kékszakállú herceget, Háry Jánost, Falstaffot, Gianni Schicchit, Don Giovannit és a Bánk bán Tiborcát.
A világ számos pontján énekelt, Európán kívül Los Angelesben, Mexikóban, Brazíliában és Ausztráliában is. A milánói Scalában Marton Évával énekelte a Kékszakállú herceg várát.
Gyakran és szívesen énekelte a magyar nóta remekeit is.
1954-ben, 1959-ben és 1973-ban Liszt Ferenc-díjat, 1962-ben Kossuth-díjat, 1973-ban Kazinczy-díjat, 1986-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, 1998-ban Budapestért Díjat, 1998-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 1967-ben kiváló művészi elismerést vehetett át.
2009. november 27-én hunyt el Budapesten.
ATEMPO.sk
Fotó: port.hu
