A Felvidéki Gitárhősök elnevezésű koncertesten a HOPE RED (főleg gasztrometált, de sok más remek dolgot játszó banda) is fellép. Ennek, és az új klip apropóján kémkedtem utánuk.
A Summer Hit, amely tökéletes paródiája, himnusza és művészi szintre emelése az autórádiók "édeni" (és csernobili) sugárzásának. Épphogy 2 perc, ami szerintem tudatos, tekintve, hogy átlagos rekeszizom ennél tovább nem nagyon bírja a megterhelést. A srácoknak fura humoruk van. Én előre szóltam.
A klippel, a dallal és a szöveggel kapcsolatban a következőket fogalmazták meg:
Sanya: Nem értjük, hogy miért nevetnek az emberek az angol dalszövegen. Nincs benne semmi olyan, amit nap mint nap ne hallana az ember a rádióban.
Szaki: A szlovák dalszöveg Kristóf agyában történt. Máig sem érti senki, beleértve a szerzőt.
Kristóf: Fogalmam azért van, amit elmondhatnék a szövegről, de nem tudom megfogalmazni.
Sanya: Annyit még elárulunk, hogy kb. 40 perc alatt forgattuk le a klipet. Mivel vérprofik (és szerények) vagyunk, nem volt szükségünk több időre.
Gila: Igazából csak éhesek voltunk, azért tudtuk le olyan gyorsan a forgatást. Az angol dalszöveg írása közben pedig jól megsriracházott pizzát fogyasztottunk.
Sanya: Nem röhögtünk egyik alatt sem, mert mi nagyon komolyan vesszük, amit csinálunk. Részemről inkább sírás volt, amikor megláttam, hogy mennyi munka lesz a felvételekkel.
Gila: Nálam a stúdiós felvételek vitték a prímet, pláne amikor Kristóf elkezdte nyomatni a szlovák részt…. visítva röhögtünk az ablak túloldalán. :)
A banda idén június elsején ünnepelte negyedik szülinapját. (Gondolom mindenki elfújt egy gyertyát a zenészek közül.) Azóta sok minden történt, a zenekar és tagjai rengeteg fontos állomáson vannak túl. De hadd meséljenek inkább ők:
Szaki: A legfontosabb állomás a Mlynské nivy volt. 10 évig szálltam föl a buszra ott.
Kristóf: Életem egyik legfontosabb állomása a sellyei vonatállomás volt. A másik a pozsonyi. Mindkettő meghatározóan fontos állomás.
Gila: A konyha. Egymásnak, hangszereinknek és a konyhának köszönhetjük a legtöbbet, ezek nélkül nem tudom elképzelni a Hope Red létezését.
Mi az idei év legnagyobb sikere számotokra?
Sanya: Hogy nem jelölték a Summer Hitet Harmónia-díjra.
Kristóf: Egyszer sem estem el biciklivel. A zenekar életében pedig egyértelműen a szuvidálógép az idei legnagyobb siker!
Gila: Már majdnem elkészült a Track 8 és már majdnem megcsináltuk a Track 7 klipjét.
Sanya: Egy Sous-Vide ebéd utáni arckifejezésektől nagyobb sikerre nincs szüksége a zenekarnak!
Szaki: Nem lettem negyven éves.
Hol tart most a zenekar?
Sanya: A zenekar most Pereden tart, de holnap Dunaszerdahely felé fog tartani a koncertre, december végén pedig Galántára tartunk majd, hogy rabságba verjük Gilát és felvetessük vele a dalainkat.
A holnapi koncerttel kapcsolatban is nagyon sejtelmesek voltak:
Készültök valamivel a koncertre?
Füst, gasztro metál a többi meglepetés!
Gila: Teli gyomorral. Na meg először viszem el az új aktív ládámat koncertre. Klasszikus értelemben vett erősítőt csak a Szaki fog használni a zenekarból. Sanya Axe FX II- t, én pedig ismét Kempert fogok használni. Reméljük, hogy a próbatermi hangzásunkat meg fogjuk tudni közelíteni a Soul Hunterben is.
Hát akkor ott találkozunk és szóljon a ROCK és a gasztrometál!
Bódis Attila, ATEMPO.sk
