Klinka Terézia vagyok. Ismételgeti hosszan az asszony az ágyon ülve. Mellette lánya, Bea, aki egy bőröndbe pakolta a holmiját, mindenre ráírva anyja nevét. Egyiptológus a lány. Tudja, hogy az egyiptomiak attól rettegtek a leginkább, ha elveszítik a nevüket. Az ajtóban ott áll Pali, Bea bátyja, a főorvos, és arra vár, hogy anyjuk elinduljon az idősotthonba.
Erős kép Táňa Kusá író, drámaíró, rádiós szerkesztő Anyu című darabjának zárójelenete. Kövesdi Szabó Mária, Lakatos Rák Viktória és Olasz István ezt is pontosan, érzelmesen játsszák, ahogy a szünet nélkül előadott színdarab többi történését.
Nézői lelket próbál az elhatalmasodó betegség stációinak bemutatása. Azokét a nézőkét kétszeresen is meggyötri, akiknek van tapasztalatuk Alzheimer-kóros családtaggal. A betegség tüneteinek alaposan elemzett felmutatása mellett, van itt családi titok is bőven.
Peter Kováč rendező egyre nagyobb dózisban adagolja a drámát.
Mi pedig, a nézőtéren egyre sűrűbben sóhajtunk, gyorsabban nő a gombóc a torkunkban.
Kövesdi Szabó Mária színészete legjavát adja a címszerepben. Hatalmas emóciókat mozgat, pillanatok alatt vált lelkiállapotot. Egyszer szánjuk, máskor nevetünk rajta. A kassai színművésznő képes elérni, hogy egy idő után azon aggódunk, mi lesz majd az általa játszott anyuval a legvégén.
Szerepe attól még nehezebb, hogy elkerülje a „mintha Alzheimeres karakter lenne” csapdáját. Kövesdi Szabó Mária a legérzékletesebben a félelmet, az ijedelmet, az iszonyt, a rémületet játssza el.
Ezek a mozgatói halott férjével való beszélgetéseinek. A férj hangja: Dráfi Mátyás Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész.
Lakatos Rák Viktória édesanyját példásan gondozó értelmiségi, aki talán még magának sem meri bevallani, mennyire tart attól, hogy egyszer csak egyedül marad. Nélküle. Ahogy halad előre az előadás, nem tudja leplezni: emlékezetes az anya keresése a viharban és Bea teljes összeomlása, amikor a főorvos Pali sorolja az Alzheimer-kór várható tüneteit. A színésznő ezúttal is nagyszerűen játszik, minden mozdulatával, gesztusával, szavával, tettével óvja darabbeli anyukáját.
Gyönyörű, ahogy az ölében fekve hallgatja a régi családi történeteket. Miközben tudja: az idős asszony már a múltban él.
Olasz István erős kontúrokkal festi fel Pali szerepét. A fiatal orvos nincs szüntelenül jelen anyja és húga életében, mégis érzi a bajt. Ő hozza a megoldást, pontosan ismerve, mi vár anyjukra, intézkedik, és húgát is meggyőzi végül, mi az egyetlen helyes út. Olasz István alakításában (aki az előadás segédrendezője is volt), egy alapjában véve kedves és türelmes fiatalembert látunk, akit a körülményei irányítanak.
A család utolsó együtt töltött karácsonya, az előadás megdöbbentő jelenete.
Peter Kováč rendező a családtagok emberi válságainak a bemutatását is felvállalta. Az előadásban mindent ural az Alzheimer-kór, a folyamatosan előrehaladó, jól látható ok nélküli betegség, amely a szellemi képességek súlyos romlásával, feledékenységgel, a megfelelő szavak megtalálásával, az ítélőképesség gyengülésével jár együtt. A rendező jól működő jelenetekben mutatja be három szereplőjével az egyre érintettebb elme rezdülései kiváltotta helyzeteket. Alzheimer-futamokat futnak egymással és az egyre fogyó idővel.
Krnáč Dušan jól funkcionáló, hatásos díszletet tervezett. Bea lakásának egyik felében él édesanyja, körülötte a múlt fényképei. A másik felében, egyiptomi miliőben pedig az egyiptológus lány, akinek a testvére egy kutyafejű istent ábrázoló szobrot hoz karácsonyi ajándékul. Jobbra erkély, ahonnan lehet vázából vizet önteni, balra a lakásajtó, amelyen néha csak akkor lehet belépni, ha átestünk egy életrajzi teszten.
Jó időben érkezett az Anyu című kamara-előadás a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ Kiss Péntek József Kamaratermébe.
Hazafelé tartva, kisebb csoportokban, több néző saját Alzheimer-kóros hozzátartozójáról mesélt.
Figyelemreméltó, hogy a komáromi színpadokon mostanában megjelentek a kórokkal, szindrómákkal foglalkozó, érzékenyítő előadások. Az autizmust taglaló Táncórák nagy siker a Komáromi Jókai Színházban. Március 18-án, hétfőn pedig a Benkő Géza Stúdiószínpadra készül a Kalap (variációk agyműködésre) című előadás, a Nézőművészeti Kft. és a Manna közös produkciója. Lélekpróba lesz az is a javából.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Csontos István
