A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója kalauzol bennünket a Felcserélt otthonok című kiállításukban.
A videó a Magyarság Háza sorozatában jelent meg.
A második világháború vége a felvidéki magyarságnak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést. A csehszlovák kormány a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megtagadta az állampolgárságot a magyaroktól és a németektől, megfosztva ezzel őket minden joguktól, ingó és ingatlan vagyonuktól.
Az anyanyelvhasználat betiltásán, majd az oktatás és a művelődés ellehetetlenítésén túl, 1946-ban mintegy 43 ezer magyart deportáltak kényszermunkára a Szudéta-vidékre, több ezren pedig Magyarországra szöktek az erőszakos elhurcolás elől.
Akiket nem hurcoltak el, vagy nem menekültek el, "azokat sem látták szívesen Csehszlovákiában", ezért egy lakosságcsere-egyezmény értelmében, napra pontosan 74 évvel ezelőtt megindult a kitelepített családokat szállító első szerelvény Magyarországra. Ennek során mintegy 80 ezer magyart űztek el otthonukból. Az 1940-es évek második felében több mint 120 ezer felvidéki magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét.
Roni, ATEMPO.sk / Magyarság Háza, MTI
