Ma ünnepli 80 születésnapját Huszti Péter Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok társulatának örökös tagja.
Budapesten áltta meg a napvilágot Hendel Péter néven 1944. május 4-én Hendel László és Holló Gizella gyermekeként. Édesapja jogászember volt, aki nagyon kedvelte a zenét, és több vidéki színház zenekarának is tagja volt, így Huszti Péter már gyermekkorában magába szívhatta a művészetek, a színház szeretetét. Édesanyja MÁV-tisztviselőként dolgozott és a szülők korai válása után nehéz sorban, szegénységben, nevelte fel őt és a nővérét. Kisgyermekként a Lórántffy Zsuzsanna általános iskolába járt, az érettségit 1962-ben tette le a budapesti Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1966-ban végezte el Várkonyi Zoltán osztályában. (Várkonyi még gimnazista korában figyelt fel Husztira egy iskolai rendezvényen, ő tanácsolta később a felvételinél korábbi teljesítményét látva, hogy rendező helyett inkább színész legyen.)
Ádám Ottó hívására a Madách Színházhoz szerződött, melynek 2007-ig volt a tagja. Ezen időszak alatt több mint 70 prózai darabot játszott, kedvencei és legnagyobb kihívásai a Shakespeare színdarabok voltak. A színdarabokat külföldi turnékra is elvitték, Salzburg, Szentpétervár, Moszkva, Varsó színházaiban is nagy sikert arattak.
A játék mellett a tanítás is élete részévé vált, 1974-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola, majd 1982-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 1988 és 2010 között a színész főtanszak vezetőjeként dolgozott. 1989–1994 között a Madách Kamara művészeti vezetője volt, de közben a filmszerepek is megtalálták.
Több mint 100 tévé- és játékfilm szereplője volt, közismert filmje például a Várkonyi Zoltán által 1976-ban rendezett nagy sikerű „Fekete gyémántok”, de Az ember tragédiája, Az élet muzsikája, Utazás Jakabbal filmekben is szerepel. Az Őrjárat az égen című, a Magyar Néphadsereg életét bemutató négyrészes filmsorozat pedig általános ismertséget hozott számára.
1994–2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Akkoriban több nemzetközi fesztivál megrendezése is a nevéhez fűződött: 1992-ben Madách: Az ember tragédiája, 1994-ben Molnár Ferenc színháza, 1996-ban, Shakespeare: A művészképzés nemzetközi nyelve és 1998-ban, Híd a közös színjátszáshoz címmel. A fesztiválok, valamint magas szintű vezetői pozíciói révén erős kapcsolatok születtek külföldi egyetemek színész tanszakaival, úgymint, a virginiai, texasi, tennessee-i, minnesotai, valamint európai városok (London, Cardiff, Helsinki, Párizs, Lipcse stb.) drámaképző intézeteivel.
1999-ben DLA fokozatot szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti egyetem professor emeritusa lett. 2002-ben Görgey Gábor az akkori kultuszminiszter kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává, s bár szakmailag rátermett volt, a feladat politikai tartalma miatt nem töltötte ki mandátumát sem; egy hét után lemondott.
2003 óta a Soproni Petőfi Színház színésze, majd 2007-től művészeti tanácsadója 2012-ig. 2008-tól a Turay Ida Színház társulatának tagja, egyik rendezője.
Nős, két gyermek édesapja, első felesége Dőry Virág színésznő volt, fiuk Ádám (1966). Második felesége Piros Ildikó Kossuth-díjas színművésznő, akivel egy közös gyermekük van Gergely (1976).
Színészi munkájáért 1974-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2014-ben a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta. Színészi és rendezői munkájáért 1983-ban Érdemes Művész, 2004-ben Kiváló Művész, majd 2014-ben a Nemzet Művésze lett. Oktatói munkájáért 2002-ben az Apáczai Csere János, majd 2006-ban az MTA Pázmány Péter Felsőoktatási díjban részesült. Színészi, rendezői és oktatói munkájáért 2018-ban Corvin-lánc kitüntetést kapott.
Roni, ATEMPO.sk
Fotó: Bojár Sándor, MHSZ, Szalay Zoltán (Fortepan), Czimbal Gyula / MTI
