Már zajlik az élet a Komáromi Jókai Színházban – új arcok is a színpadon

A hétfői évadnyitó társulati ülés után kedden a Bérletek éjszakája program mellett a Koldusopera első olvasópróbájával vágott neki a 2023/2024-es szezonnak a Komáromi Jókai Színház.

Bertolt Brecht és Kurt Weill zenés játékát Sebestyén Aba állítja színpadra. A marosvásárhelyi színész-rendező erdélyi alkotócsapattal érkezett: Sós Beáta a díszleteket, Hatházi Rebeka a jelmezeket tervezi, míg Macaveiu Blanka a koreográfiáért felel.

 

Sebestyén Aba

 

Sebestyén Aba az első olvasópróbán egyebek mellett arról mesélt a komáromi társulatnak, hogy Brechtet, aki megújította a színházi szemléletet, s már-már agitatív módon igyekezett állásfoglalásra késztetni a közönséget, kicsit minden előadásába szereti bevinni, illetve szeret a brechti színház eszközeivel élni. A kérdés az, miként lehet eredetinek lenni ezzel a szöveggel kapcsolatban, amely legalább ötven bemutatót ért meg csak a magyar színpadokon. A rendező kiemelte, egyszerre szeretné megmutatni a Koldusopera szenvedélyes, romantikus történetét és az éles, okos, őszinte társadalomkritikát, amely mindig, minden esetben megtalálja a kapcsolódási pontot a jelennel. Mint fogalmazott, ez egy nyitott munka: arra számít, hogy a szikár alapszövegre építve az aktuális kapcsolódási pontokat helyben találják meg, a társulattal közösen.

 

Komáromi Jókai Színház

 

A produkció szereplői a keddi olvasópróbán először találkoztak a díszlet- és jelmeztervekkel. Sós Beáta megemlítette, hogy egyik fő inspirációforrása a Szárnyas fejvadász-filmek világa volt: a fémes, rideg, túlszennyezett város, éles neonfényekkel megvilágítva. A jelmeztervekkel érkező Hatházi Rebeka a kortárs kabaré, a punk – illetve a punk kabaré, például a The Tiger Lillies –, valamint a német expresszionizmus világából merített ihletet.

A Koldusoperát október 6-án mutatja be a Komáromi Jókai Színház. Bicska Maxi szerepében Orosz Ákos m. v. látható, Peachumot, a kolduskirályt Mokos Attila, Peachumnét Holocsy Krisztina, a lányukat, Pollyt Gál Sára egyetemi hallgató alakítja, aki ezzel debütűl a Jókaiban. Tigris Brownként Szabó Viktort, Lucy szerepében Bencsík Stefániát, Kocsma Jennyként Kiss Szilviát láthatjuk Komáromban, a Narrátor Szebellai Dániel. A további szerepeket Matusek Attila, Olasz István, Béhr Márton, Bernáth Tamás, Köleséri Sándor m. v., Fabó Tibor, Skronka Tibor, Nagy László, Molnár Xénia és Holocsy Katalin játssza.

 

Orosz Ákos

 

A Komáromi Jókai Színház élő zenei kísérettel tűzi műsorára a Koldusoperát. Zenei vezető – Lakatos Róbert m. v., karmester – Ladislav Fančovič m. v., korrepetitor – Pálinkás Andrássy Zsuzsanna. A szövegkönyv Blum Tamás fordítása alapján készült; az előadás dramaturgja Kelem Roland m. v.

 

Peachum, a kolduskirály vaskézzel irányítja virágzó birodalmát a londoni Sohóban, most azonban súlyos atyai aggodalmak nyomasztják: nem elég, hogy lánya, Polly összeszűrte a levet Bicska Maxival, a hétpróbás gazemberrel, állítólag össze is házasodtak. A család minden eszközt bevet, hogy eltakarítsa a problémát – vesztegetnek, zsarolnak, ha kell, lázadást szerveznek Viktória királynő koronázási ünnepségére. Úgy tűnik, hősünket ez alkalommal régi katonacimborája, Tigris Brown, London rendőrfőkapitánya sem tudja megmenteni. Bicska Maxit újra és újra elárulják, kétszer börtönbe kerül, majd az akasztófa alatt igyekszik megbékélni a sorsával. S ekkor… „Mert legalább a színdarabban itt, / A kegynek kell a jogon győznie, / S mert jó szándékú színészek vagyunk, / Jöjjön a királynő lovas hírnöke.”

John Gay 18. századi szatirikus „balladaoperája” nyomán, Villon-átköltésekkel megtűzdelve, Elisabeth Hauptmann fordításából és közreműködésével, Kurt Weill zenéjével 1928-ban született meg Brecht első nemzetközi sikert arató műve – amely szenvedélyességével, humorával kiállta az idők próbáját. Alvilági figurák és „tisztes” polgárok, szerelem és árulás, kéz kezet mos barátság és sunyi bosszúállás: a londoni Soho forgatagában mindenki egy cél felé tör. Többet, nagyobbat akar kiharapni magának a világ tortájából. Bicska Maxi története egyszerre romantikus komédia és szatirikus társadalomkritika. Képmutatás és kapzsiság sosem volt még ilyen szórakoztató és húsba vágó.

ATEMPO.sk
Fotó: Bárány János