Másfél év távol a közönség szeretetétől - Szurasenkó Dániel a visszatéréséről (INTERJÚ)

Másfél év távol a közönség szeretetétől - Szurasenkó Dániel a visszatéréséről (INTERJÚ)

Szurasenkó Dániel, aki 2019-ben megdöntötte Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész rekordját és aki több, mint 1000 alkalommal örvendeztette meg a közönséget temperamentumos előadásával másfél évig távol volt a színpadtól. 2022 szeptemberében visszavonult, az akkor már 13 éve aktívan a pályán levő blockflöte virtuóz. Most visszatér!

 

Több, mint 1000 koncertet adott, de 2022-ben még csak 13 éve volt a színpadon! Hogy alakult így, hogy ennyire fiatalon ilyen sokszor fellépett már?

Valóban, így történt. Isten megadta azt számomra, hogy nagyon sok koncertem lehetett.

2019 volt a csúcs, akkor 128 előadásom/előadásunk volt. Azért beszélek többes számban, mert ez nem az én érdemem, hisz a legtöbb hangversenyt zenészkollégáimmal együtt adtuk. Sokan azt hitték, hogy ez fárasztó, de amikor az ember azt csinálhatja, amit igazán szeret, az örömöt okoz számára.

Az elmúlt másfél éves kihagyás részben az én gyermeki naiv reakcióm is volt, utólag hibaként értékelem. Hibaként, de bízom benne, hogy nem végzetes hibaként. Isten ezt megengedte valamiért, talán azért, hogy pihenjek, Rá tekintsek és újult erővel, és fentről jövő energiákkal vethessem bele magamat újra a zeneipar áldott, de sokszor viszontagságos világába.

 

Szurasenkó Dániel

 

Annak idején nagyon benne volt a közéletben, a mindennapjai része volt az interjú, a tv, a rádió megjelenés. Hogy élte meg mindezek hiányát?

Izgalmas kérdés. Bevallom töredelmesen, hogy hiányzott.

A pörgés, az utazások, a gyakorlások, egy-egy újabb partnerrel való próbák, ez vagyok én igazából. Nehezen éltem meg, még hozzá azért, mert rengeteg visszajelzést kaptam a közönségtől, hogy miért nincs koncert!?

Közben a törzsközönségemből azt láttam, hogy hétről hétre elhunynak az idősebbek. Belegondoltam egyszer, hogy lesz-e még kinek játszanom? Legutóbb is elhunyt egy hölgy, Kati néni, aki a kezdetek óta, az első hangversenyem óta ott volt a közönség soraiban és hűségesen hallgatta az előadásomat. Nem érdemes azon gondolkozni, mi lett volna, ha.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Még csak 31 éves, melyek a hosszabb távú célkitűzései?

Erre szoktuk mondani, hogy kettőt és könnyebbet. Most ültem le és ülök le magammal megtárgyalni az előttem levő időszakot. Néha elvonulok, elmélyülök, és megpróbálok Isten vezetésére tekinteni. Természetesen a messiáshívő közösség vezetése, melyre Isten hívott el az életem része és az is marad.

A zenével kapcsolatban nem kisebb célom van, mint gyermekkoromban, a Carnegie Hall. Ezért fogok dolgozni az elkövetkezendő időszakban. Fiatal vagyok, semmiről nem vagyok lekésve,

és talán sikerül végre megírnom azt a könyvet is, amelyre készülök már évek óta, de még nem jutottam el idáig. Nem világi dolgokat szeretnék hajhászni, de a lehető legtöbb helyen szeretném elmondani a közönségnek azt, hogy ki is a világ Ura, és kitől kapjuk mindannyian az ajándékainkat.

 

Szurasenkó Dániel

 

2009. december 13. – mi jut eszébe erről a dátumról? És mi következett utána?

Nagyon szép emlék. Ez volt az első Filharmónia által szervezett hangverseny, ahol felléphettem. Ezúton is hálámat szeretném kifejezni Gonda Feri bácsinak, aki felkarolt és segített, hogy a Forrás Kamarakórussal Kazincbarcikán 2009. december 13-án felléphessek a helyi görögkatolikus templomban. Aztán lavinaként következtek a felkérések és elindult a Régizene Miskolc templomaimban sorozatom, mely 4 hangversenyből, 4 különböző tematikával épült fel. Olasz barokk, német barokk, francia barokk és az brit szigetvilág barokk zenéje volt bemutatva négy templomban. Ezt követte 2010-ben a Régizene Magyarország templomaiban sorozat, amely már 50 hangverseny volt 50 templomban. Ezt is sikerrel vettük!

Ha így visszagondolok, akkor most is hálás vagyok azért, hogy micsoda teltházas hangversenyeink voltak. Nem volt semmink, se pénzünk a marketingre, se hírnevünk, de mégis a közönség megtalálta a helyszíneket, és több százan kísértek minket a hangversenyek során.

 

2024. március 7. – egy újabb, közeli dátum!

Igen, valóban. Vihula Mihajlo gitárművész barátommal, akivel 2007 óta játszunk együtt adtunk koncertet Miskolcon. Ez volt az első hivatalos koncert azóta, hogy visszavonultam, és ekkor fejeztem ki szándékomat a visszatérésről. Sorra kapom mai napig a közönség üzeneteit, az örömüket fejezik ki, hogy újra láthatnak színpadon. De ahogy mindenhol kifejezem, most is megteszem, hogy

más ez a visszatérés. Mert eddig engem tapsoltak, amiért köszönet illet mindenkit! De ezt követően azt szeretném, hogy ha azt tapsolnák, akitől kapjuk az ajándékokat, az élő Istent!

Juhász Bálint / ATEMPO.sk
Fotó: archívum