Izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor az idei Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj átadója előtti napon a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ Kiss Péntek József Kamaratermében.
A cél amellett, hogy a résztvevők rávilágítsanak a szlovákiai magyar zenei élet gazdagságára, az volt, hogy közbeszéd tárgyává tegyék a zenei mozgolódást, szóljanak a kitörési pontokról és a beszélgetésen felmerült gondolatokból induljon el egy tapasztalat- és véleménycsere. A beszélgetéseket Csenger Ferenc, az RTVS vezető munkatársa vezette.
A „Próféták lehetünk-e a saját hazánkban?” című panelbeszélgetésben Lakatos Róbert brácsaművész, a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatója, a kerekasztal kezdeményezője meglátása szerint,
létre kell hozni egy zenei szervezetet. „Jó lett volna már a covid alatt a zenészeknek az érdekvédelem” – hangoztatta.
Emmer Péter zeneszerző, zenész, gitároktató elmondta, hiányzik a megfelelő mediális háttér. „Most nem tudnak hova küldeni egy demót a kezdő zenekarok” – indokolt. Puha József zenei szakember, riporter, a Pátria Rádió zenei szerkesztője amondó, hogy elkéstünk, már a kilencvenes években létre kellett volna hozni egy szlovákiai magyar kereskedelmi rádiót.
„A közszolgálati rádió nem igazán tudja megfogni a fiatalokat, bár törekszik erre. Azokat, akik partnerek ebben, és küldenek felvételeket, megpróbáljuk futtatni” – fejtette ki véleményét, hozzátéve, egyre jobb zenészeink vannak, remek zenék születnek, de kevés a jó dalszövegíró.
„Amiről beszélünk, az már a terjesztés. Ezt sok mindennek kell megelőznie. Elsősorban a tanulásnak. El kell kezdenünk könnyűzenét tanítani” – tudatta Kaszmán-Saróka Liliána, a farnadi Estendøn együttes énekesnője.
Azután abban maradtak, több fronton kell nyitni. Lényeges, hogy az oktatás, a média, a pénzügyek, az akarat együtt legyenek. „Egy szövetség kell, egy alap, ahonnan elindulhatunk” – mondta Lakatos Róbert, aki szerint a népzenében már szépen működő modellt a hazai magyar könnyű- és komolyzenei életben is működtetni lehet. Legyen egy platform, annak minden régióban legyen embere, és főleg a kultúra hazai magyar szervezőihez is eljusson a szlovákiai magyar zenekarok híre.
A résztvevők beszéltek arról is, hogy a zenekarok mögött nincsenek menedzserek, egyáltalán szakértőink sincsenek ezen a téren, szó esett pénzügyekről, és arról is, hogy ami Magyarországon zeneipar, az nálunk még „szlovákiai magyar hobbizenészek örömzenéje”, mert a zenészek errefelé nem a zenéből élnek.
A tervezett és hamarosan létrejövő hazai magyar zenei szakmai szövetség felvállalja majd ezeket a feladatokat és érint majd számtalan más területet – fogalmazódott meg a beszélgetés végén.
Az első Harmónia Zenei Kerekasztal második panelbeszélgetése a hazai magyar szervezőket érintette, és az „Érdekképviselet, szlovákiai (magyar vonatkozású) fesztiválok, lehetőségek” címet kapta.
A résztvevők előbb saját fesztiváljaik covid utáni nézőszámairól beszéltek. Francisti László fesztiválszervező, civil aktivista a 16. Alsószeli Jurtanapokat idézte az őszbe júniusból, Domonkos Pál rendezvényszervező megindokolta, miért nem volt az idén FröccsFest Dunaszerdahelyen, Bokor Réka énekesnő, rendezvényszervező a júliusi Gombaszögi Nyári Tábor mellett, az augusztusi párkányi XII. fORMA fESTről is beszámolt.
Lakatos Róbert elmondta, a covid után megfontolják az emberek, mire adják ki a pénzüket, és még a legnépszerűbb programokra is szinte az utolsó pillanatban váltanak belépőjegyet.
A szakértők ezután arról beszélgettek, hogy ma már minden sarkon van egy falunap, és a szervezők biztosra mennek, youtube-sztárokat hívnak a biztos siker reményében. Annak esélyeit és lehetőségeit is megvitatták, hogy a magyarországi sztárok helyett, szlovákiai magyar zenekarokat és előadókat léptethetnének fel.
Képzéseket kellene tartani a helyi kultúra képviselőinek – merült fel. Arról is szó esett, milyen előadókat léptessenek fel a községekben, de arról is, hogy legyen öltöző és elegendő idő a hangbeállásra, a téma sűrűjébe is belementek.
Ezen a panelbeszélgetésen is felmerült a zenei szakmai szövetség létrehozása. „Hozzunk létre egy menedzseri irodát, és felvidéki csomaggal keressük meg a hazai vagy a magyarországi fesztiválszervezőket” – mondta el ezen a fórumon is Bokor Réka, aki szerint ki kell tartani. Ha az emberek megszokják, hogy egy fesztiválon szüntelenül minőséget kapnak, oda szoknak.
A Jóvilágvan együttes énekesnője – a szervezők és a média kapcsolatát érintve – úgy fogalmazott, e téren hiánypótló az ATEMPO.sk kulturális hírportál tevékenysége. Megemlítette, hogy portálunk az idei Gombaszögi Nyári Tábor kimagaslóan jó médiapartnere volt.
Arra, hogy mit hoz majd az újabb, a covidnál is súlyosabb energiaválság és az emelkedő infláció, Lakatos Róbert ezt válaszolta: „A minőség túléli, a többi nem. Jön a dzsungel”. Domonkos Pál úgy felelt, ezt is túl fogjuk élni. Francisti László bízik abban, hogy az emberek a jót választják majd a kulturális kínálatból. Bokor Réka pedig sötét időszakot jósol. „Az élet most majd megtanít bennünket arra, hogy a kultúra ugyanolyan fontos, mint az anyagiak, vagy a napi betevő étel” – zárta mondandóját az énekesnő, rendezvényszervező.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: a szerző
