2009-ben volt az első bemutatója, a Bernarda Alba háza, a győri Vaskakas Bábszínházban. Tavaly tavasszal pedig az egyik legutóbbi, A padlás című félig mese, félig musical a Veres 1 Színházban, amelyet január 28-án este hét órakor a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban láthat a közönség. A Komáromból indult, Kaposváron végzett Michac Gábor csaknem tizenöt éve tervez díszletet, jelmezt, bábokat Magyarországon. A tervek szerit az idén a Komáromi Jókai Színház egyik előadásában is találkozhatunk majd munkáival.
A Veres 1 Színház január végén Komáromba készülő A padlás című előadásának fotóit nézegetve, feltűnő, milyen színesek a jelmezek.
Szeretem a színkódokat. Mivel A padlás cselekménye nagyjából egy nap alatt, napkeltétől napnyugtáig és este játszódik, ennek megfelelő színeket használtam az egyes szereplők jelmezeihez, illetve a napszakokhoz kapcsolódó időjárási jelenségekből indultam ki.
Mamóka szivárvány lett, mert jókedvet és boldogságot hoz, a Rádiós a csillagos éjszaka, mert a végtelent kutatja, Témüller vörös jelmeze az energikus hajnalhasadást jelképezi. Régóta dolgozom Böhm György rendezővel, ismeri a világomat. Elsősorban díszletet tervezek az előadásaihoz, de ezúttal azt mondta, A padlás mesés világa jól állna nekem, így rám bízta a jelmezeket is. A darab karakterei nem túl árnyaltak, mindegyiküknél tudjuk, miért szerepelnek a darabban, honnan jöttek, mi a céljuk, nem igazán kell róluk háttér-információt közölni, egyértelmű, hogy kicsodák, a rosszak azok rosszak, a jók meg jók, a kedvesek pedig kedvesek. A padlásban az igazi kihívást inkább a szellemek jelmeze jelenti. Nálam főleg ezüstben vannak, amely afféle misztikus, de modern hangulatot is teremt. A díszletet egy kissé steampunk világba helyeztem, ehhez remekül passzolnak a szíjak, hámok, a lakk műbőr, vagy a fémbetétes fűzős bakancsok.
Így a kísértetek is afféle punk rockerek lettek.
A színészek örömmel öltötték fel ezeket a jelmezeket?
Erről van egy történetem. A Herceget alakító Krajnik-Balogh Gábor még az olvasópróbán említette, hogy
A padlás már annyiszor ment a színházakban, hogy nehéz benne valami újat mutatni, ezért nem is lelkesedett igazán. Amikor azonban meglátta a jelmezterveket, örült, hogy játszhat az előadásban, mert ilyen karakteres jelmezeket még nem látott, és már most imádja az egészet.
Pedig nem is annyira kényelmes viseletek ám, ráadásul eléggé izzasztó a koreográfia is, de szerencsére nagyon tehetséges színészek, így jól bírják a gyűrődést. A Mamókát játszó Zorgel Enikő is imádja a horgolt patchwork mellényét, amit egy kézműves néni készített.
A tatabányai Jógyerekek kézikönyve Dr. Heinrich Hoffmann Kócos Peti és más mesék című könyve nyomán készült. Azt nyilatkozta a munkádról Szikszai Rémusz rendező a Pesti Műsorban, hogy „Michac Gábor lélegzetelállító jelmezeket tervezett, amelyek egyértelműen a Tim Burton-féle világot idézik, ahogy a díszlet is, ami Ondraschek Péter munkáját dicséri”.
Ez volt az első munkám Szikszai Rémusszal. Bár Böhm Györgynek is határozott elképzelése van a rendezésről, Rémusznak vizuális látomásai is vannak, erősen éltek benne a képek és a jelenetmegoldások, amikhez ragaszkodott. Ezekhez alkalmazkodtam, illetve alternatívákat hoztam, új utakat ajánlottam. Végül nagyon szerettem azt, ami lett belőle.
Rémvarieté felnőtteknek. Így áll a plakáton.
Kérdés volt, hogy mennyire nyitott a tatabányai közönség egy ilyen előadásra, bár a premieren láthatóan nagy sikerünk volt.
Nem egyszerű darab. Arról szól, hogyan rontják el a felnőttek a gyerekeket, milyen nehéz és felelősségteljes feladat is szülőnek lenni.
Eléggé szerencsétlen módon halnak meg a gyerekek, akár a negligálás, akár a saját kis butaságaik miatt. Van itt csonkítás, önfelgyújtás, vízbefúlás, halálra éheztetés és egyebek. Számomra az az üzenet, hogy sok minden múlik a családi nevelésen, hogy egészséges és jól működő gyermekekből hasonlóan jó felnőttek váljanak. Épp a napokban szerepelt a hírekben, hogy gyakorlatilag megfőztek egy csecsemőt a túlságosan forró fürdővízben Miskolcon, tehát ha jobban belegondolunk, nem is áll ez az előadás olyan messze a valóságtól.
A bábszínházból lépésenként jutottál el a színházi tervezéshez?
Valójában éppen fordítva történt, díszlet- és jelmeztervezést tanultam Kaposváron, a bábok csak később jöttek, önszorgalomból. Szeretem a karaktertervezést, a képregényes, animációs világot. A jógyerekek képeskönyve című előadásban is vannak bábok, amelyeket magam készítettem. Az új munkám is a bábszínházhoz köt, ráadásul éppen ismét A padláshoz, de most Egerben, a Harlekin Bábszínházban.
A szellemek bábos megoldással elevenednek majd meg, de többet egyelőre nem árulhatok el. Presser Gábor nem is engedélyezte ezt az újítást, de Szűcs Réka rendező, a Harlekin Bábszínház új igazgatója egy nagyon izgalmas koncepciót felvázolva kijárta ezt az utat,
így már mindenki lelkes. Hamarosan megyek majd Vidovszky György rendezővel a Szegedi Nemzeti Színházba Ken Kesey – Dale Wasserman Kakukkfészek című drámájához jelmezeket tervezni. A tervek szerint húsvét Nagypéntekén lesz a premier. Áprilisban pedig ismét a Veres 1 Színházban vár egy új bemutató, a Szép nyári nap című Neoton musical díszletét tervezem majd.
Mikor láthatjuk a munkáidat a Komáromi Jókai Színházban?
Van egy ígéret, hogy végre otthon is dolgozhatok, mert ez eddig, sajnos még nem sikerült.
N. Tóth Anikó A kacagó királykisasszony című, a Dráma 21 drámapályázat-győztes mesejátékába hívtak, amit Matusek Attila színművész rendez majd.
Nagy-nagy örömmel mondtam igent a felkérésre, ahogy a Jókai Napokra is szívesen megyek zsűrizni, ha hívnak, mert nagyon szeretem a légkörét. Remélem, jól alakul ez az év is.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Borovi Dániel, Veres 1 Színház, Jászai Mari Színház, Budapest Bábszínház
