Interjú


Sexepil

„A Sexepil megy tovább” - Kocsis Tamás interjú

The Acoustic Sessions címmel hatszámos anyagot készített a Sexepil. A hazai alternatív színtér idén 35 éves alapcsapatának CD-jén korábbi felvételek újragondolt változatai szerepelnek, miközben az együttes felállása a közelmúltban ismét megváltozott.

Dreeko

INTERJÚ: Valami készül Dreekoéknál

Dunaszerdahelyen azt beszélik, hogy Dreeko (28) és testvére, Csiri (27) megint kifőztek valamit. Hogy pontosan mi is rotyog a fazékban, arról meséljen a két rapper:

 

Dreeko

 

Még mielőtt rátérnénk az új számra és a készülő videóra, pár gyors kérdés: mióta foglalkoztok zenéléssel?

Dreeko: Mióta az eszemet tudom. Eleinte persze csak hobbiszinten toltuk, aztán mikor láttuk, hogy elég sok embernek tetszik amit csinálunk, elgondolkoztunk rajta, hogy talán érdemes lenne komolyabban is foglalkozni ezzel a dologgal.

Csiri: Én most is hobbiszinten csinálom a rappelést. Eddig meg inkább az edzéssel foglalkoztam.

Aki beírja a Dreeko nevet a facebook-on, elsőként ez jelenik meg neki: producer. Ezt szereted legjobban egy új nóta elkészítésében?

Dreeko: Így van, a produceri munka vonz a legjobban. Szeretek összehozni embereket egy projekt köré, és úgy látom, általában sikerül is őket motiválnom. Először viszont rapperként tervezek „befutni”, utána szeretnék tehetségeket felfedezni és producerkedni. A zenéimhez az alapokat magam rakom össze. Mostanra elmondhatom, hogy megvan az a felszerelésem – MIDI billentyűzet, külső hangkártya, monitorok, mikrofon – amely segítségével meg tudom valósítani a zenei ötleteimet úgy, ahogy szeretném.

 

Dreeko

 

A videóitok alatt túlnyomórészt buzdító hozzászólásokat lehet olvasni. Szoktatok találkozni negatív kritikával is?

Csiri: Természetesen igen, de nagyon kevéssel. Apukánk a legnagyobb kritikusunk. Ha elkészül egy új dal, neki mutatjuk meg először, és ő mindig őszintén elmondja a véleményét.

Dreeko: Hegedül, meg a rappet is szereti, úgyhogy tényleg nagyon jó kritikusunk, sokat számít nekünk a véleménye. Az első próbálkozásaim nem voltak túl jók. A haverok persze dicsérték, de apukám pont az ellenkezőjét mondta. Tőle nem csak azt hallottam, hogy ez nem jó, hanem azt is meg tudta nekem mondani, hogy miért nem jó, és hogy mit kell tennem azért, hogy jobb legyen.

A hip hop rajongók körében visszatérő téma, hogy mi a „fake”, mi a „real” - azaz mi hiteles és mi nem. A Dreeko dalok tudatosan ötvözik a két dolgot. Tévedek?

Csiri: Így van, van benne igaz is meg nem is.

Dreeko: Nem szeretjük a túl komoly imidzset, nem vagyunk azok a túl komoly, feszes emberek. Én személy szerint nagyon szeretem a szatírát, ezt igyekszem belecsempészni a számainkba is. Ami a szövegek nyelvezetét illeti, amikor írok, soha nem figyelek a szóhasználatra, úgy írom le, ahogyan a legjobb haveromnak mesélnék el egy sztorit. Nem alkalmazkodom senkihez!

 

Dreeko

 

Míg kis hazánkban a szlovák hip hop második aranykorát éli, addig a „Dreeko Crew”-t kivéve az itteni magyar rapperekről mára már szinte alig hallani. Miben látjátok ennek az okát?

Dreeko: Hát ezt nem tudom, de remélem meghozzuk a kedvüket és visszatérnek majd.

A régebbi Dreeko számokon erős karibi dancehall hatást érezhet a hallgató. Terveztek visszatérni a jamaicai „stílekhez” a közeljövőben?

Dreeko: Mindenképpen! Sőt, ha minden jól megy, akkor talán még idén nyáron kijövünk egy jó kis elektronikus dancehall számmal, aztán mehetnek a kevergetések!

Hányszor vesztek fel egy új számot a stúdióban, mire elégedettek lesztek vele?

Dreeko: Legtöbbször elsőre szokott sikerülni. Ami tényleg belülről jön, azt általában elsőre felnyomjuk, de néha előfordul, hogy többször fel kell venni egy-egy részt, többször át kell gondolni a dolgokat. Nemrég megcsináltunk egy teljes számot: megírtuk a szöveget, fölvettük, megcsináltuk a keverést, aztán úgy döntöttünk, hogy kidobjuk a kukába... rájöttünk, hogy mégse jó.

Csiri: Nekem tetszett!

 

Dreeko

 

Térjünk rá az új dalra és az ehhez készült videoklipre! Mondanátok róla pár szót?

Dreeko: Szeretném ha meglepetés lenne, úgyhogy tényleg csak pár szót fogok róla mondani. Ez most gengszteresebb klipp lesz. A 90-es évekbeli Dunaszerdahely ihlette, abból a korszakból merítettünk.

Csiri: Az akkori fílinget próbáljuk visszahozni, hogy érezzék át az emberek.

Dreeko: Az alapötlet tőlem származik, a rendező is én vagyok, de mindig ügyelek arra, hogy a többiek ötletei is bekerüljenek egy-egy új anyagba, mindenki érvényesüljön. Az ötletelés mindig közösen folyik, de a végszót én mondom ki. Ez a mostani lesz az első profi videoklipünk, és hála Istennek összejött egy elég jó csapat, amely mindenben támogatott. Csiri fogja vágni, szóval már csak rajta múlik, mikor készül el. De persze ott vagyok a vágásnál is, mindenbe belebeszélek! (nevetés)

Mik a további tervek az idei évre? CD, koncertek?

Dreeko: Jelenleg azon vagyunk, hogy bővítsük a közönségünk táborát, illetve összehozzunk egy egyórás repertoárt, hogy elkezdhessünk koncertezni. CD-t a közeljövőben nem tervezünk kiadni.

 

Dreeko

 

Üzentek valamit a rajongóknak?

Dreeko: Vigyétek a stílt, nyáron igyatok sok sárga málnát, és béke, eccsó!


Hallgassátok meg Dreeko kedvenc dalait a 2016-os évből.

 

Cséfalvay András, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay András

A helyszínért köszönet a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskolának és Kollár Katalin igazgatónőnek!

Estendøn

Fergeteges produkciók Farnadon – Estendøn

Egy fergeteges koncertestnek lehettünk tanúi szombaton a farnadi kultúrházban! Bár a másfél éve alakult Estendøn zenekar először lépett színpadra, a közönség szinte azonnal ráhangolódott muzsikájukra. A bemutatkozó koncertet a kürti székhelyű Zajzone együttes fellépése előzte meg.

Arról, hogy milyen élményt nyújtott ez a startoló produkció az Estendøn tagjainak, az alábbiakban mesélünk.

 

Estendøn

 

A zenekar tagjai

Bánovski Richárd – szólógitár
Kaszmán-Saróka Liliána – ének
Nagy Csomor András – hegedű
Recska Roman – szólógitár
Saróka Vajk Attila – basszusgitár
Smid Ádám – dob
Szebellai Dániel – klarinét, szaxofon

 

Miért pont Estendøn?

Dani: Nagyon sokáig kerestük a megfelelő nevet. Sok jó és sok rossz ötletünk is volt. A Bergson Börleszket például azért vetettük el, mert Vajk nem tudta kimondani :-)

Lili: A majdnem másfél éves gondolkodás után egy utolsó három órás brainstorming eredménye lett az Estendøn. A szót egy erdélyi tájszótárban találtam. Nekem akkor nagyon megtetszett. A szó jelentése: estefelé. Végül mindenki beleegyezett és megszerettük.

 

Estendøn

 

Hét tagú zenekar vagytok. Hogy találtatok egymásra?

Dani: Valamikor 2015 őszén késő éjjeli órákban találkoztam Vajkkal a komáromi Svejk udvarán. Megkérdezte, hogy volna-e kedvem együtt zenélni. Mikor megtudtam, kik csatlakoztak már az alakuló zenekarhoz, rögtön rábólintottam. Októberben találkoztunk először a zenekarral a farnadi presszóban, ahol minden fontos tervet megbeszéltünk. Turnékról álmodoztunk, és végül az első koncertünkig másfél év telt el.

Lili: Azt hozzá kell tenni, hogy a saját testvérem végig titkolta a toborzást, majd amikor mindenkit rávett, felhívott, hogy „figyelj Lili, már csak dobosra van szükségünk, és még neked kell igent mondanod.”

A felállás tehát máig ugyanaz, mint 2015-ben volt?

Lili: Az első dobosunk egy-két hónap után úgy döntött, hogy nem tudja velünk folytatni a közös munkát, így sokáig keresgéltük a megfelelő embert, míg rátaláltunk Ádámra. Ami teljesen meglepett bennünket, hogy Ádám egy hozzánk közeli faluból, Bényből származik, és mindaddig nem is tudtunk róla. Már az első próbán átérezte a zenénket és tudtuk, hogy rá van szükségünk. Bár nem beszél sokat, de a dobjátékával mindig mindent elmond. (Ádám bólogat)

 

Estendøn

 

Miért vártatok ennyi ideig az első fellépéssel?

Lili: Mivel hét hangszert kell megszólaltatnunk és összhangba hoznunk, így rengeteg munka van az egyes dalok mögött.

András: Illetve nem egy szokványos felállásról van szó, így ennek a kitapasztalásához is időre volt szükségünk.

Ricsi: Meg azt is hozzá kell tenni, hogy heten vagyunk nagyon sokfelé, így a próbák egyeztetése is körülményesebb.

Akkor ez volt a várva várt alkalom! Hogy éreztétek magatokat?

Vajk: Én remegtem!

Lili: Az annyira szép volt, mikor az utolsó dalok előtt Roman azt mondta nekem, hogy „Lili, nem akarom, hogy vége legyen!“ Rengetegen voltak és olyan spirálba kerültünk attól az energiától, ami a közönségtől jött, hogy nekem teljesen végem volt!

Roman: Én úgy éreztem magam, mint 2010-ben a Metallica-koncerten, csak most mi voltunk a színpadon!

Dani: Annyi ember volt, hogy szinte álomszerű volt az egész!

 

Estendøn

 

Hihetetlen, hogy ez volt az első koncert, nem ismerték a dalaitokat, mégis hatalmasat tombolt a tömeg!

Lili: Olyan csodálatosan énekelték velünk a 360° a refrénjét!

Bizonyára a facebookos reklámkampány és a plakátolás is nagymértékben hozzátett ahhoz, hogy ennyien eljöttek...

András: Mindannyiunknak van már tapasztalata e téren, ezért abban meg is egyezhetünk, hogy a marketing rendkívül fontos egy zenekar szempontjából is. Lili nagyon jól kézbe vette a dolgot. Ma már nem feltétlenül elég az, ha csak a zenére összpontosít egy banda.

Lili: A célunk, hogy maximálisan elégedettek legyünk azzal, amit csinálunk, és hogy minél több embert megszólítsunk, minél több emberrel meg tudjuk a zenénket osztani. Az ilyen koncertek lelkesítenek fel a további munkára. Most méginkább motiváltak leszünk, hogy folytassuk az új dalok írását, a felkészülést a további koncertekre.

 

Estendøn

 

Stúdiózáson gondolkodtatok?

Lili: Mindenképp szeretnénk rögzíteni a dalokat, hogy ne csak a koncerteken hallják az emberek, hanem akkor is, amikor éppen kedvük tartja.

Akik lemaradtak, hol hallhatnak benneteket legközelebb?

Lili: Június 17-én Esztergomban, a Kaleidoszkóp házban, július 7-én a farnadi falunapokon fogunk zenélni. Sokan felkerestek már bennünket, egyelőre ez a kettő a biztos. Bízunk benne, hogy külföldre is sikerül eljutnunk, hogy minél több embert megszólítsunk a zenénkkel.

Dani: Mindenképp megéri követni a Facebook-oldalunkat, az Instagram-oldalunkat, és reményeink szerint hamarosan startoljuk a Youtube-csatornánkat is.

 

Vida Nikoletta, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay András

Zajzone

Fergeteges produkciók Farnadon – Zajzone

Több mint 170 nézőnek örvendhetett a friss és ropogós Estendøn és Zajzone együttes a szombati koncertesten Farnadon.

A sokak számára ismeretlenül csengő zenekarnevek alatt azonban több olyan személyiség képviselteti magát, akikre egyéb formációik emlékeztetnek: Kovács Balázs (Foxies), Bogyó Tamás (Egy pohár citrom), Melecski Marian (The Brigade, Aquir, The Proj3ct), Kaszmán-Saróka Liliána (MoSaiC), Recska Roman (Foxies), Szebellai Dániel (Egy pohár citrom).

 

Elsőként a Zajzone tagjait faggattam.

Az együttes:

Bogyó Tamás – dob
Gubó László – gitár, ének, dalszövegek
Kovács Balázs - gitár, dalszövegek
Melecski Marián – basszusgitár
Molnár Annamária – ének

 

Zajzone

 

Hogy született a zenekar?

Balázs: A zenekaralapítást Mariánnal kezdtük. Előbb egy dobost kerestünk, akit Izsák Gergely (Under my inside) személyében találtunk meg, majd énekesnőt. Így került hozzánk Janszó Orsi az Egy pohár citromból. Orsi nem zenélt velünk hosszú ideig, a távozásakor gitáros- énekesre vadásztunk. Ekkor „jött a képbe” Laci, akivel egy házibulin találkoztunk. Rögtön az első próbán írtunk egy dalt.

Laci: Balázzsal, Mariannal, és Izsák Gergellyel (dobok) ahogy mondani szokás, megtaláltuk a közös hangot. Sokat gyakoroltunk és „kísérleteztünk“. Fokozatosan kovácsolódott a zenekar. Ekkor döntötünk úgy, hogy dobost váltunk és érkezett a zenekarba Bogyó Tomi és a további dalok írásában nagy szerepet kapott. Játékával nagyszerű lendületet adott a daloknak.

A dalírásban, témaalkotásban tehát mindannyian kiveszitek a részeteket?

Laci: Maga a dalírás esetünkben egy kötetlen alkotói folyamat, általában akár órákon át tartó dzsemmelésből fejlődnek ki, amiből megőrzünk egy- egy dallamot és időközben azt faricskáljuk dallá. A szöveg javarészt Balázs tollából való. Van úgy is, hogy pont a vershez keressük a melódiát. A Halak c. szám mondjuk a saját szövegem és gitártémám, de mindenki hozzátesz valamit így válik egésszé.

 

Zajzone

 

Mennyire mondható gördülékenynek a közös munka?

Mindannyian mások vagyunk, így gyakran alakulnak ki helyzetek, amikor valakinek valami nem tetszik, de próbálunk olyan keretek közt mozogni, amihez mindannyian képesek vagyunk alkalmazkodni. A legmotiváltabb köztünk a Balázs, akit alkalmanként vissza kell fogni.

Ha körvonalaiban meg kéne fogalmazni, milyen stílus az amit játszotok?

Tomi: Alternatív, underground rock zene

Balázs: Grunge, brit pop keveréknek is mondható.

Úgy tudom ebbe a sokszínűségbe folyamatosan kerestétek a megfelelő női hangot…

Tomi: Amikor beléptem a zenekarba, akkor került hozzánk Baláž Noémi. Írtunk vele néhány dalt, viszont a kilépése után huzamosabb ideig kerestük a megfelelő hölgyet. Aktuálisan Molnár Annamáriával dolgozunk, aki nemrég csatlakozott a zenekarhoz.

 

Zajzone

 

Jelenleg demó felvételek is készülnek. Hogy haladtok e téren?

Balázs: Kicsit több időt fog igénybe venni, mint terveztük, de ezúton is szeretnénk terjeszteni a zenénket. Természetesen klippek készítése is rajta van a bakancslistán. Tehát szeretnénk eljátszani az alkotás vizuális részével is, nem csak magával a zenével.

Milyen élmény volt számotokra a mai koncert?

Laci: Nagyon hálásak vagyunk az Estendøn együttesnek mint a szervezésért úgy az előkészületekért a hirdetést és reklámot illetően. Meglepően nagy közönség előtt játszhattunk, nagyon jól éreztük magunkat.

Hol léptek színpadra legközelebb?

Balázs: Aprilis 4-én Győrben, a Kozi Drink Bar-ban játszunk, a JÁDIK (Jedlik Ányos Diákkör) szervezésében

 

Zajzone

 

Az Estendøn együttessel készült interjúm a folytatásban lesz olvasható.

 

Vida Nikoletta, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay András

Zatyko Péter

Egy felvidéki a 100 gitáros között - Palladio Orchestra

Száz gitáros szerepel az idén alakult Palladio Orchestrában. A különleges produkció debütáló koncertje december 28-án lesz a Papp László Budapest Sportarénában. A zenészek közül kilenc szólógitáros és egy basszusgitáros alkotja a tíz prímást, mellettük kilencven ritmusgitáros, két énekes és egy DJ szerepel. Van közöttük flamenco, klasszikus, dzsessz és rockgitáros is. A koncert a maga nemében igazai zenei csemege lesz, hisz 100 gitáros lesz egyszerre a színpadon. A csapatban ott van egyedüliként Felvidékről a csábi Zatyko Péter is.

Harmónia-díj

„Ez a mi saját díjunk” - hamarosan átadják a jubileumi Harmónia-díjakat

Első jubileumához érkezik a szlovákiai magyar zenei élet legfontosabb elismerése, a Harmónia-díj. November 19-én, szombaton ötödik alkalommal adják át az ezzel járó egyedi műalkotásokat és díszokleveleket. Az ünnepségnek ezúttal Nagykapos ad otthont.

A szervezők szeptembertől nyolc kategóriában várták a jelöléseket. „Majd 100 nevezett közül választotta ki a legjobbakat a kuratórium, s a Harmónia-díj történetében ez rekordnak számít. Azt sem szabad elfelejteni, hogy idén nagy kampánya volt a nevezésnek, s bíztunk benne, hogy ez meghozza gyümölcsét. Így is lett, hiszen a határon túlról is érkeztek nevezések, azonban úgy gondoljuk, hogy még mindig rengeteg tartalékkal rendelkezünk, s jövőre még jobban mozgósítható lesz a közönség.” - mondta Lacza Gergely, a SZMAZE elnöke, a díj egyik alapítója.

A jelöltek listája már ismert. Szombaton a legjobbak bekerülnek egy mára már elismert társaság tagjai közé. „Úgy gondolom, hogy ami a Harmónia-díjat illeti, a legfontosabb a szakmai és erkölcsi megbecsülése, hiszen a gálaműsort pár éve már a felvidéki magyarság legrangosabb zenei díjátadójaként jegyzik. Mindenféleképpen presztízse van, s nyilvánvaló, hogy egy muzsikus, egy szólista, vagy egy zenekar esetében komoly szakmai sikernek számít az elnyerése. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez a mi saját díjunk, azaz teljes mértékben a felvidéki magyarságról szól. Itt legalább saját magunk dönthetünk a saját jelöltjeinkről - most mondtam egy okot, hogy miért jobb ez a politikától. Persze még számtalan okot sorolhatnék, emiatt nem mentünk politikusnak :-) A díjnak persze van anyagi vonatkozása is, nem titok, hogy a győztesek 300-300 eurót kapnak, az életműdíjas pedig 500-at. Ezenkívül természetesen megkapják magát a fizikai értelemben vett műalkotást, ami eredetileg Reicher György díszműkovács és Bazsó Roland fafaragó asztalosmester munkája volt, azonban a díj két készítője közül sajnos már egyik sem érhette meg ezt a kis jubileumot, ugyanis a közelmúltban mindketten tragikus hirtelenséggel elhunytak. Róluk is megemlékezünk a gálaműsorban. A kovácsolt dísztárgyat ezentúl a mester fia, ifj. Reicher György készíti.” - tudtuk meg Gerőtől.

Harmónia

A gálaműsor 18.00 órakor veszi kezdetét. „Szigorú értelemben véve az esemény nem nyilvános, hiszen a jelölteken, s azok hozzátartozóin kívül helyet kell biztosítanunk a nézőtéren a szereplőknek is (aki éppen nincs a színpadon, vagy nem készül a műsor adott periódusában, az a nézőtéren helyet foglal/hat/). Ez a múltban is így volt, s most sem lesz másképp. A díszvendégek és a média képviselői is elfoglalnak egy szektort, s így már majdnem meg is teltek a székek. Általában több tíz üres hely felszabadul, de ezt csak egy-két nappal a gála előtt tudjuk biztosan, hiszen van, aki a jelöltek közül egyéb elfoglaltságai miatt nem tud részt venni a díjátadón. Addig azonban maximális létszámmal kell számolnunk, mert a rendezvényszervezés íratlan szabálya ezt diktálja velünk. Most viszont már kezd tisztulni a kép, s elmondhatom, hogy lesznek szabad helyeink, tehát ha valaki részt kíván venni a gálán, az ma estig jelentkezzen a harmoniadij@gmail.com címen, és kis szerencsével a helyszínről izgulhatja végig az ünnepélyes díjkiosztót.

A szervezők ezúttal is színes programmal készülnek. Már hagyomány, hogy a Harmónia-Szlovákiai Magyar Zenei Díj gálaműsorán zömmel az addigi évek díjazottjai lépnek fel. Az ünnepi műsort a házigazda Fabotó Citerazenekar Ung-vidéki népdalokkal kezdi, majd a komolyzene vizeire evezünk: Tóth Ingrid és Manuela Choma Händel-szonátát játszik zongorán illetve hegedűn. Ezt követi Zsapka Attila és Sipos Dávid duója, s az első részt pedig Óváry Anna ambient formációja, a Buy Her Sugar zárja.
A szünet után egy videóbejátszás kerül a kivetítőkre, amelyben a SZMAZE Élve Zenélő Felvidék kezdeményezésről esik szó, illetve zenekarok, önkormányzatok, rádiók, intézmények képviselői is megszólalnak, akik támogatásukról biztosítják az akciót.
Ezt követi a Cseh Tamás Band Dudafónia c. kompozíciója, majd az Érsekújvári Rockszínpad képviseletében Barthalos Andrea és Krnčan Milán ad elő egy musicalrészletet. A gálát a hazai Southern Comfort rockzenekar produkciója zárja.

Akik nem lesznek ott a helyszínen, figyelemmel kísérhetik az MTVA adásait, hisz egész nap élő bejelentkezéseket láthatunk majd Nagykaposról. A rendezvény pedig az előző évekhez hasonlóan követhető lesz majd interneten keresztül is.

Már csak pár óra és a végéhez ér az idei Harmónia-díj szervezése. Lacza Gergely így értékeli az elmúlt időszakot.

„Bizonyára közhelynek hat, de tényleg kemény munka áll mögöttünk, egyrészt logisztikailag, mivel a Harmónia-csapat naszvadi bázisú, el kell juttatni a csapatot, a technikát, a fellépőket és a jelölteket Szlovákia keleti csücskébe, másrészt a reklám szempontjából is, hiszen egy eleve nem nyereségorientált kulturális programot kell úgy a köztudatba vésni, hogy annak komoly eredménye legyen. Ezt nem lehet egyik napról a másikra véghezvinni, pláne nem úgy, hogy nincs mögötte sem gazdasági szervezet, sem marketing menedzsment, sem pedig sajtófőnökség. Azonban van pár lelkes személy, aki önzetlenül tenni kíván valamit a nemes cél érdekében, illetve lehetőségéhez mérten a munkájával, a szakmai tudásával, vagy minimális anyagiakkal támogatni tudja a rendezvényt.
A Harmónia-díj ugyan a Kormányhivataltól és a Bethlen Gábor Alaptól is nyert támogatást, ami ugyebár hatalmas segítség, de ez az összeg közel sem fedezi azt az anyagi tételt, amit a rendezvény évről évre felemészt. Panaszkodni azonban semmiképpen sem szeretnénk, hiszen pl. a SZMAZE Élve zenélő Felvidék kezdeményezése nulla költségvetés mellett nagyon sok ember fülébe eljutott, és a Harmónia-díj médiakampánya is hasonló körülmények között zajlott, ennek ellenére csak az nem hallott róla Felvidéken, aki nem hallgat rádiót, vagy nem olvas újságot, illetve nem néz internetet vagy tévét.
A rekordjelölés azt bizonyítja, hogy sikeresebb volt ez a kampány, mint eddig bármikor, azonban ha csak a felvidéki magyarok arányaihoz mérjük ezt a számot, az még mindig elenyésző. A problémát inkább máshol látom, az pedig a közöny. Sajnos a mai világ embere már nem annyira lelkes, mint évtizedekkel ezelőtt, az ingerküszöbét gyakran csak "bűvészmutatványokkal" sikerül elérni. Ez azonban bármi másra is érvényes. Lehet az egy kulturális program, egy petíció, egy lakossági fórum, egy közgyűlés. Persze könnyű utólag a kényelmes fotelből hőbörögni, hogy miért X kapta a díjat, miért nem Y, de aki ahhoz sem veszi a fáradságot, hogy jelölje kedvencét, vagy az általa Harmónia-díjra érdemes személyt, akkor - én úgy érzem - nincs joga hőbörögni. Sokakat az is elriasztott, hogy szakmai életrajzot kell feltölteni egy jelölt nevezéséhez. Vajon komolyan lehet venni azt a díjat, ahol csak egy név szerepel a jelölési lapokon? Naugye. Tehát én úgy látom, hogy az emberek már ismerik a Harmónia-díjat, tudják, mi az, azonban a többség még mindig passzív szemlélője, holott a nevezésekkel aktív résztvevője is lehetne.
Ami a zenészeket illeti, a felvidéki zenei élet szereplői nagyon pozitívan állnak hozzá, és igenis fontos számukra a díj. Csupán egyetlenegy díjazottat tudnék említeni, egy kiváló muzsikust, aki még az első díjátadókor rosszindulatúan, lenézően viselkedett velünk, továbbá szándékosan félreinformálta a médiát, de gondolom, azóta már megbánta tettét. Az internetes kommentcunami is néha felszínre hoz rosszalló megjegyzéseket, de ezek általában a tudatlanságból, illetve az információk hiányából fakadnak. A nagy többség elismeri a díj értékét, foglalkozik vele és presztízst jelent számára, aminek mi örülünk a legjobban.”

Sok sikert a szervezőknek, a jelölteknek és holnap jövünk az eredményekkel is :-)

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Gilotin

Nem a csapat élére álltam, hanem kiegészítettem azt - új énekessel folytatja tovább a Gilotin

Fél év keresgélés után az ímelyi Gilotin zenekar megtalálta énekesét. Ezzel új lendületre kapott a banda és hétvégén már be is mutatkoznak a közönségnek.

A zenekar vezetőjét, Pogány Tibort és az új énekest, Hodossy Karcsit (Jason) kérdeztük, hogy mi újság a zenekar házatáján.

 

Végre meg van az énekesetek. Nehéz időszak volt ez?

Tibor: Őszintén szólva nem volt könnyű, viszont ez az időszak nem azt jelentette a számunkra, hogy csak vártunk, mikor bukkan fel egy új érdeklődő. Miközben aktívan és passzívan kerestük a megfelelő zenésztársat, mi fokozatosan írtuk az új dalokat az új lemezre, és terveztük a jövőt.

 

Hogyan találtatok rá Karcsira?

Tibor: Ő reagált a hirdetésünkre, majd meghívtuk egy meghallgatásra. Egy héttel a találkozás előtt tisztáztuk, melyik dalokból készüljön, majd eljött és azokat eljátszottuk közösen. Majd jött a második forduló, beszélgettünk az elvárásokról, munkamódszerről, morális dolgokról. Már akkor láttuk, hogy egy intelligens és tehetséges srácról van szó, akit szívesen tudnánk a sorainkban. A többi jelentkezőnél akadt minimum egy olyan pont, amivel nem tudtunk igazán azonosulni és emiatt elképzelni a közös jövőt.

 

Hodossy Karcsi

Mesélnél magadról, a zenei múltadról, hogy jobban megismerhessünk?

Karcsi: Dunaszerdahelyről csöppentem a csapatba, miután sikerült meggyőznöm a banda tagokat, hogy ott a helyem közöttük.

A zeneszeretet korai gyermekkoromban kezdődött, már 4-5 évesen is állandóan énekeltem. Ezután jött 4 év hegedülés és zeneteória. Később zongoráztam is kicsit, majd váltottam gitárra. De nem hagytam ki a basszusgitárt és a dobot sem.

Ami az együtteseket illeti, a Farewell nevű bandában kezdtem, amit a Dunaszerdahelyi barátaimmal alapítottunk még 2001-ben. Rock illetve metál zenét játszottunk. Később a formációt Not That Simple névre kereszteltük egy új kezdeményezés eredménye képen és a progresszív rock vizeire eveztünk. Mellett tagja voltam a Steel Law és az April Weeps együtteseknek.

A zenekarokban főleg a keményebb műfajok képviseltették magukat, de voltam tagja akusztikus projekteknek is, melyek inkább a folk, pop, pop-rock felé húztak. A zenekarok többségében saját zenét írtunk.

 

Milyen zenei stílus áll hozzád közel? Vagy mindenevő vagy?

Karcsi: Mindenevő vagyok, szinte bármilyen zenei műfaj jöhet. Barátaim sokszor mosolyogni is szoktak azon, hogy ha készítek egy CD-re való válogatást country zene váltja a rockot, majd jön egy pop sláger, djent és hip-hop. Ezek a műfajok teljesen eltérőek egymástól, nekem viszont ez mind ugyanazt a nagyszerű dolgot jelenti – a zenét, és az jöhet minden mennyiségben.

 

A Gilotinban csak énekelni fogsz, vagy lesz hangszered is?

Karcsi: A zenekar eredetileg énekest keresett, de amikor a bandatagok megtudták, hogy gitározom is, megkértek, hogy hozzam a próbára. Néhány perc közös improvizáció után el is dőlt, hogy az ének mellett pengetni is fogok a Gilotinban. A dolog oda “fajult” hogy jelenleg 3 gitárt is használok, ebből egy elektro-akusztikusat.

 

Mit vársz ettől a lehetőségtől, hogy egy már ismert banda élére állhatsz?

Karcsi: Többek között azt, hogy előbbre visz a dolog, úgy emberileg, mint zeneileg, de azt is, hogy megismerhetek új embereket, helyszíneket a fellepések során.

Mivel dalszövegeket is írok, szeretném ily módon is tolmácsolni nézeteim az életről, világról a dolgok állásáról.

A Gilotinban mindent együtt csinálunk, és úgy, hogy mindenki azonosulni tudjon vele, legyen az a műfaj kérdése vagy akár a színpadi megjelenésé. Ezért úgy gondolom, hogy nem a csapat élére álltam, hanem kiegészítettem azt.

 

Pogány Tibor

És Tibi, ti hogyan látjátok ezt, hogyan sikerül beilleszkednie Karcsinak a csapatba?

Tibor: Én személy szerint úgy érzem, hogy Karcsi nagyon gyorsan integrálódik a zenekarba. Hozza azt amit elvárunk tőle és ez az alapja egy csapatnak. Az új dalok írásában aktívan részt vesz, ill. a szövegeimet is előszeretettel módosítja vagy kritizálja. Én pont azt vártam az új tagtól, hogy a saját perspektívájából nézze a dolgokat, és a saját énjét tegye bele a közös alkotásba, hogy ezáltal is fejlődjön a zenekar. Mi hárman az elejétől alkotjuk a zenekart, az kezdetektől együtt írjuk a zenét, és ez a tény sokszor azt a hatást kelti, mikor a “fától nem látjuk az erdőt”.

 

Most már végre tudtok tervezni is. Mi vár titeket az év végéig?

Tibor: A héten pénteken lépünk fel először az új formációval Nagymegyeren a Big Man Pubban, ahol egy enyhén módosított repertoárral is készülünk a nagyérdeműnek. Az év végéig még meglepjük a rajongóinkat egy vadonatúj klippel, melyet a Meggyalázott lélek c. szerzeményükre készítünk. Egy animációs videóról van szó, mely egyrészt tükröt szeretne tartani az egyén felé és másrészt megoldást is kínál a problémára.

Már most várjuk az újdonságokat. Sok sikert kívánunk nektek.

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Sárik Péter

„Hiba szoborba önteni életműveket” - Sárik Péter és az új Beethoven lemeze

Megjelentek lemezen a Sárik Péter Trió Beethoven-átdolgozásai. A dzsesszesített műveket a formáció november 4-én a Zeneakadémia nagytermében adja elő.

A kilenc darabot tartalmazó anyag, amelyet tavaly májusban egy felkérésre a Várkert Bazárban rögzített a formáció, Sárik Péter Trió x Beethoven címmel jelent meg.

"Az x a featuring, azaz közreműködik legfrissebb írásbeli formája, vagyis arra a szemtelenségre vetemedtünk, hogy a lemezen közreműködött Beethoven. Tavaly tavasszal egy nagyon jól sikerült koncerten rögzítettük képben és hangban az anyagot, bár volt benne kockázat, hiszen az volt az első alkalom, hogy a műsort élőben előadtuk. Tudtuk, hogy a produkciónak lesz folytatása, de vártunk vele, ha úgy tetszik, azóta tudatosan jegeltük a dolgot" - mesélte Sárik Péter zongorista, a trió vezetője. A formációban Fonay Tibor bőgőzik, Gálfi Attila pedig dobol.

Az átiratokat és a hangszerelést elkészítő Sárik Péter ideálisnak nevezte, hogy a Zeneakadémiára november 4-re szervezett koncertre az elmúlt hetekben egy tizenegy állomásos romániai, erdélyi turnéval tudtak felkészülni. A koncertsorozaton hangversenytermekben és dzsesszklubokban egyaránt felléptek. Sárik Péter elmondta: a közönség meglepetéssel fogadta a műsor groove-os nyitányát, de aztán gyorsan ráhangolódott arra, hogy nem úgy hangzanak el Beethoven művei, ahogy azt megszokták.

"Beethoven és a dzsessz nagyon jó párosítás, ha ma élne, szerintem lenne dzsessztriója is. Hasonlóan gondolkozott, hasonlóan használta az akkordokat, mint a mai dzsesszzenészek. A lemezen hallható változatokhoz képest most még merészebben szólalunk meg, minden alkalommal másképp játsszuk a darabokat. A keretek megmaradtak, a zongoraszonáták esetében például előre fixre megírtam a bőgőszólamot, ezzel együtt mozog a dob, de a kibontás, az árnyalás, az improvizáció estéről estére más" - fejtette ki.

Rómeó vérzik

Indul az őszi turné - Fél év után ismét Budapesten játszik a Rómeó vérzik

Hétvégén indul a somorjai Rómeó vérzik őszi Jön1új nap turnéja. Először Székesfehérváron lépnek színpadra, majd fél éves kihagyás után újra Budapesten adnak koncertet. Két alkalommal Felvidéken is hallhatjuk őket: Komáromban és Dunaszerdahelyen.

Április elején a tavaszi turnéjukat kezdték meg a már bezárt budapesti Club 202 színpadán. Az azóta eltelt időszakról Kovács Koppánnyal beszélgettünk.

Koppány

Utoljára áprilisban adtunk koncertet Budapesten, így már nagyon várjuk a szombat estét, hogy ismét az ország egyik legjobb közönségének játszhassunk.

Hogyan fogadtátok a hírt, hogy a Club 202 bezárt?

Abszolút nem repestünk örümünkben, sőt. A Club 202, vagy a régi nevén a Wig-Wam egy kultikus hely volt a fővárosban. Nagyon sok élmény kötött minket oda, nem hiába az egyik leghűségesebb zenekara voltunk a klubnak. Lehet, vannak nagyobb és modernebb helyek a városban, mégis számunkra ez volt az igazi pokoltanya. Az idézőjeles karrierünk is ott kezdődött még a "Golobár" éra idején. Majd a vezetőségváltás után is ott maradtunk, bár hívtak több kisebb klubba is fellépni, nekünk elég volt az évi három-négy fővárosi koncert, és ezt olyan helyen képzeltük el, ahol megbecsültek.

Most szombaton viszont már a megújult Showbarlangban léptek fel.

A Club 202 előző tulajának, Ferinek ígértünk még be a 2016-os évben két koncertet. Mivel ő vette át a Showbarlangot, adott volt, hogy ott nyomjuk le a két bulit. A jövő pedig meglátjuk, mit tartogat.

Mindig a következő lépcsőfokra koncentrálok – Felvidéken járt Freddie

Mindig a következő lépcsőfokra koncentrálok – Felvidéken járt Freddie

Freddie, azaz Fehérvári Gábor Alfréd a nyár végén második alkalommal adott koncertet Felvidéken. A Dal 2016-os győztesével bősi koncertje előtt sikerült beszélgetnem, ahol terveiről és vágyairól mesélt.

 

Gratulálok az eddigi sikereidhez. Még mindig izgulsz a fellépések előtt?

Helyzettől függ, attól hogy épp milyen berkeken belül játszunk. Az elmúlt hetekben volt szerencsénk fesztiválok színpadain is játszani és ott nyilván izgatott volt az ember. Tekintettel arra, hogy feltörekvő formáció vagyunk, ezért nyilván a korábbi idő sávot kaptuk, nem este játszottuk, hanem délután, ami gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a semmiből kell megteremteni a bulit. Szerencsére ez az összes alkalommal nagyon-nagyon jól sikerült. Egy óra alatt építettünk fel egy nagyon működő koncertélményt, ahonnan az ember nem igazán szeretne elszakadni. Ezek például olyan szituációk, ahol izgulok. Nyilvánvalóan, ahogy az emberben érik a koncertműsor, úgy gyakorlatilag reflexé válik az egész és elmúlik. Közvetlen kezdés előtt negyed órával azért mindig van egy drukk, de szerintem ez egészséges.

 

Freddie Bősön

Van már mögötted több sláger is. Kikkel szeretsz együtt dolgozni dalíráskor?

Nagyon szerencsés vagyok, mert olyan zeneszerzők vesznek körül, akik nagyjából az én érdeklődési körömet le is fedik. Attól függően szólítom meg őket, hogy valami érzelmes lassú dalt szeretnénk írni, valami trendi dolgot vagy pedig azt a fajta sajátos, kicsikét piszkosabb, blúzosabb témát. De mindegyikükkel nagyon szeretem az együttműködést.

Szabó Zé-t nyilván meg kell említeni, vele nagyon sokat dolgozunk mostanában. Illetve a billentyűsünkkel, Szebényi Danikával nagy projektelésben vagyunk és ha megbeszéljük, hogy 2 órára ugorjunk össze akkor abból biztos 5 lesz. Ezek szuper dolgok.

Gyanítom, hogy csak akkor születhet jó dal, hogyha ezt az érési folyamatot is élvezzük.

 

Aktuális zenekarodban meg-meg fordul egy felvidéki tag is. Milyen együtt zenélni Demko Matyival, aki ugye Szepsiből származik?

Nagyon szeretem a Matyikát. A beceneve egyébként Legolas (Gyűrűk ura), mert nagyon hasonlít rá. Így konferáltam fel őt már többször is. Kvázi az eredeti billentyűsünket, a Danikát hivatott helyettesíteni és ezt a lehető legmagasabb minőségben meg is teszi. Most már túl vagyunk legalább 8-10 közös koncerten. Megkedveltük egymást, bízom benne, hogy fogunk még együtt zenélni. Nekem nagyon fontos, hogy nem csak szakmailag legyen valaki nagyon jó és ne csak a saját hangszerén, hanem emberileg is. Pillanatok alatt egymásra tudjunk hangolódni és ez megtörtént a Matyikával is.

 

Freddie és Demko Legolas Matyi (jobboldalt)

Talán furán fog hangzani, de tervezel-e még benevezni az Eurovíziós dalversenyre?

Jelen pillanatban azt kell, hogy mondjam, nem.

 

És terveid a jövőre nézve? Melyik nagyszínpadot, koncerttermet vagy stadiont szeretnéd meghódítani az elkövetkező 2 évben?

Furcsállom az olyan kérdéseket, hogy hol látom magam 2-3-5 év múlva, mert nem nagyon foglalkoztat. Abban hiszek, hogy minden, ami jövőre fog velünk történni, azt most készítjük elő, most írjuk. Ha azon ábrándoznék, hogy mit szeretnék pár év múlva, akkor elfelejteném, hogy itt és most kell csinálni a dolgot, hogy az majd megtörténjen.

Mindig a következő lépcsőfokra koncentrálok, ezek pedig mindig a sorra kerülő koncertek. A szereplések mellett pedig készül a saját lemezem, amit november végén fogunk bemutatni Budapesten. Ez gyakorlatilag a jövő évi koncertanyagunk is, amivel majd turnéra indulunk. Nagyon izgatottan várom és bízom benne, hogy hasonlóképpen fogja fogadni a nagyközönség, mint ahogyan a single dalokat.

 

Freddie és Dóra

De azért felteszek még egy kérdést a jövőddel kapcsolatban. Szeretnél külföldön is befutni, mint énekes? Szerinted van erre ma lehetőséged?

A kérdés jó, de engem ez nem érdekel. Én zenélni szeretnék és nem érdekel, hogy hol. Nagyon szeretem azt, ami most van és butaság lenne csak azzal foglalkozni, mit kellene tenni ahhoz, hogy az emberre külföldön is felfigyeljenek. Ha jön, akkor annak nagyon-nagyon örülünk, de én otthon is csodálatosan érzem magam.

Alig több mint egy év alatt jutottam el idáig. Csináljuk a dolgunkat és közben vannak dalok, melyek mindkét nyelven működnek. A Pioneer-t több mint 20 ország rádiói játsszák. Erre alapozva a mi angol nyelvű, soron következő dalainkat utánuk fogjuk küldeni, hátha azok is megtetszenek a szerkesztőknek. Ez egy nyitott kérdés, de az erőfeszítéseknek egyetlen százaléka sem fordul részemről arra, hogy külföldön valami továbbmozduljon. A feladataimra koncentrálok, mert még nagyon az elején vagyok a karrieremnek.

 

Hogyan érzed magad Felvidéken?

Ez csak a második alkalom, hogy énekesként itt vagyok. Nagyon furcsa, hogy Győrben születtem és ott is éltem 23 éves koromig, mégsem jártunk át a határ túloldalára. Még Dunaszerdahelyig sem jutottam el. Pedig sokkal közelebb van ez a környék, mint például Budapest. De most csak jó tapasztalataim vannak :-)

 

Remélem így is marad és még sokszor láthatunk téged itt, a Felvidéken zenélni.

Vörös Dóra, ATEMPO.sk

Red Hot Chili Peppers. Flea

Magyar gyökerek, összetartozás, jó zene – Flea a Red Hot Chili Peppersből

Húsz év után lépett fel Budapesten dupla koncerttel a Los Angeles-i Red Hot Chili Peppers. Flea, a basszusgitáros exkluzív interjúban elmondta, hogy a RHCP nem puhult el, és beszélt a csapat belső összetartásáról, a méhészetről és magyar gyökereiről is.

A Red Hot Chili Peppers (Flea mellett Anthony Kiedis énekes, Josh Klinghoffer gitáros és Chad Smith dobos), a funkrock élő legendája szűk két órát játszott csütörtökön este a teltházas Papp László Budapest Sportarénában, és színpadi frissessége, ereje mellett a látványelemekkel, a fényshow-val is lenyűgözte a közönséget. Flea, vagyis az 53 éves Michael Peter Balzary ezúttal is eggyé vált hangszerével, végigugrálta a koncertet, a ráadás előtt pedig kézállásban sétált végig a színpadon.

"Budapestre viszont már a hét elején megérkeztünk, mert ez az első állomása őszi arénaturnénknak, össze kellett próbálni a show-t, és újak a látványelemek. Az elmúlt hetekben, hónapokban fesztiválokon játszottunk Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában" - mondta Flea a csütörtöki koncert előtt.

 

Red Hot Chili Peppers

A zenész szívesen beszélt magyar gyökereiről: az Ausztráliában született basszusgitáros apai nagyapja Magyarországról vándorolt ki a távoli földrészre. "

Különleges érzés volt sétálni tízéves lányommal Budapesten, őszintén megérint az ittlét, hogy én is része vagyok a magyar kultúrának. Másrészt soha nem éltem itt, nem beszélem a nyelvet, nem tudok egyetlen itt élő rokonomról sem. A nevem sem igazán hangzik magyarosan, de el tudom képzelni, hogy amikor a bevándorlók a múlt század első felében Ausztrália földjére léptek, nevüket hallás alapján írták le a hivatalos szervek, sokszor pontatlanul".

Az 1983-ban alakult Red Hot Chili Peppers húsz éve nem lépett fel Magyarországon; 1996 júniusában, a One Hot Minute című lemez turnéján a Kisstadionban alig egy órát zenéltek, a szem- és fültanúk szerint a fiúk rossz formát futottak, mintha hiányzott volna belőlük az együttműködés. "Erre nem nagyon emlékszem, arra viszont igen, hogy akkor is három nappal a koncert előtt érkeztem, mert meg akartam nézni a Dire Straits itteni fellépését".

A banda mostanában összetartóbbnak látszik, mint valaha, de 2009-ben kiszállt egy meghatározó tag, John Frusciante gitáros-zeneszerző, és a Peppers ekkor mélyponton volt, Flea fejében is átfutott, hogy talán vége. Az új gitáros, Josh Klinghoffer azonban tökéletesen bevált.

"Szerintem négyféle választ kapnál tőlünk arra, milyen ma a zenekar belső ereje. Más-más személyiségek vagyunk, különbözőképpen gondolkodunk, eltér a zenei ízlésünk, hátterünk.

Abban viszont biztos vagyok, hogy a zene iránti szeretet közös bennünk, a különbözőségünk pedig erősíti a kreativitást. Anthonyval ma is ugyanolyan intenzív a kapcsolatunk, mint régen, testvérként tekintünk egymásra, ugyanakkor folyamatos a versengés közöttünk. Amikor felmegyek a színpadra, az a célom, hogy a ritmus átjárjon és ezzel meg tudjam érinteni az embereket" - fejtette ki Flea.

Aylen's Fall

Aylen's Fall - újabb sikerek, koncertklip és készülő lemez

A komáromi Aylen's Fall sokáig kereste, de végre megtalálta új dobosát. Így a nyár közepén teljes erőbedobással tértek vissza. Újabb sikeres tehetségkutató, koncertek és stúdiómunka van már mögöttük.

Osváth Lajossal, a zenekar basszusgitárosával beszélgettem.

 

Gratulálok az I. Tokaji Rock Tehetségkutató Fesztiválon elért sikerekhez. Lassan megszokjuk :-) Milyen volt ez az újabb kihívás?

Sikerült jól elcsípnünk a feelinget, megmozgatni a nézőket, nagyon jól éreztük magunkat Tokajban. Azt hiszem ez volt már a hatodik tehetségkutatósdink és ezúttal két díjat hoztunk el: a zsűri kedvencei lettünk holtversenyben a Score zenekarral, és csapatunk tagja, Schulcz Miro lett a legjobb gitáros. A díjak mellé járt egy fellépési lehetőség a szombati gálán, két emléklap, és egy-egy palack fincsi tokaji borocska, szóval nagyon megérte a közel tíz órás utazás (oda-vissza).

 

Milyen hozománya van, lehet ennek az eredménynek?

Ezek a díjak azért is nagyon értékesek számunkra, mert amellett, hogy a közönségnek is nagyon tetszett a muzsika, a neves zsűrit, Megyaszay (Megya) Istvánt, Eichinger Tibort is meg tudtuk győzni, sőt össze is haverkodtunk. Megyáék elvittek minket egy nagyon hangulatos borospincébe, ahol gyakorlatilag végigkóstoltuk a kínálatot (többször is :)), azaz a jobbnál-jobb borocskákat. Személy szerint nekem a Bitangjó Furmint ízlett leginkább :-)

Ezen kívül meghívást kaptunk Tokajba, még a nyáron, vagy kora-tavasszal megyünk újra fellépni, és az egyik hangosító is meghívott minket a nyíregyházi klubjába.

Aylen's Fall

 

Újra koncerteztek, ott voltatok az UdvArt napokon Füleken és alig egy hete a Forma Feszten Párkányban is. Legközelebb hol láthatunk titeket?

Igen múlt hétvégén lezajlott a Forma Feszt, nagyon jó buli volt. Kalkin Zolika haverunkkal megalakítottuk a Tisza boyz kamura zenekart, és később Dave barátunk mocsi borházban pedig a Bjukenen Brácsa Bendet, ez utóbbit még lehet, hogy egyszer a közönségi is meghallgathatja, meglátjuk :D

Legközelebbi fellépésünk augusztus 27-én lesz az alsóörsi Zorall Sörolimpián. Nagyon várjuk már ezt a bulit, többször zenéltünk már ebben a kempingben és mindig jól éreztük magunkat.

 

Megtaláltátok a megfelelő dobost. Ki ő és hogyan illeszkedett be a csapatba?

Az új dobosunk Mike Šrámek lett, aki nagyon ügyes és jó figura. Könnyen beilleszkedett a bandába, mondjuk az is segített, hogy az ógyallai sörgyárban dolgozik, ami egy részt azért jó, mert közel van Komáromhoz, másrészt pedig mert ott sok a sör, amit mi ugye nagyon szeretünk ;)

Egyébként Mike volt a a nyolcadik dobos, akivel próbálkoztunk, a többieknél sajnos vagy a tudás, vagy a hozzáállás nem volt megfelelő. Olyanok is jelentkeztek, akik nagyon messze laknak tőlünk (pl. volt egy Londonban élő session zenész is), őket sajnos nem tudtuk elképzelni a nagy távolság miatt. De szerencsére jött Mike, és most minden klappol.

 

Teljes felállásban már bátran tervezhettek. Mi vár titeket az év második felében?

Rengeteg tervünk van a jövőt tekintve: új dalok, lemez, fotózás és klip is, bízunk benne, hogy minden összejön.

Stúdióban egyébként már jártunk is két dal erejéig, ez még a tavalyi Zorall Sörolimpián nyert különdíj része volt. Weisz (Kicsi) Lacinál voltuk az "Ecseri Vasműben". Kicsi nagyon jó szakember, jó volt vele együtt dolgozni, már alig bírjuk kivárni, hogy elkészüljenek dalok, de hát a nyár ugye a menő bandáknak elég sűrű, így még kicsit várnunk kell.

Egyébként a tavalyi gombaszögi fellépésről készültek videó felvételek, ezekből is szeretnénk pár klipet összehozni. Eddig egyet sikerült Skulec Tibi barátunkkal összevágni, itt meg is leshetitek:

Jóvilágvan

Jóvilágvant hoz az Ősz – interjú Bokor Rékával

Hazai zenekarok közül a Gombaszögi Nyári Tábor zenei színpadán elsőként a párkányi Jóvilágvan zenekart láthattuk, akik ismét egy frenetikus bulit csaptak. A banda énekesnőjét, Bokor Rékát az első adandó alkalommal elcsíptem, hogy megtudjunk pár érdekességet a zenekar házatájáról.

Másodikként léptetek fel, csúcs hangulatot dobtatok egy jó közönségnek. Amatőr zenészként érdekelne, hogy amikor a színpadon álltok és többszáz kölyök előttetek tombol, az Nektek milyen érzés?

Fura, de talán ilyen az, amikor 8 év munkája beérik. A tábor előtti napokban, amikor volt az építőbrigád, meglepve tapasztaltuk, hogy egy csomó mindent "Jóvilágvanra" csináltak (festettek, húztak kerítést), és olyan emberek is énekeltek a koncerten, akiket nem is ismerünk. Ez tök jó, hogy ilyen mozgató erő tudunk lenni.

Jóvilágvan


Nekem az tűnt fel a legtöbb dalotokban a koncerten, hogy remekül váltogatjátok a zenei stílusokat, akár egy számon belül is. Rock nótából country, blues, reggae, house. Ez hogyan jön össze?

Hát úgy, hogy a srácok különböző műfajokban jók és különbözik a zenei ízlésük. A próbafolyamat során mindenki a magáét teszi hozzá, és amire azt mondjuk, hogy "ja, tényleg, itt ez nagyon jól jönne ki", akkor azt megtartjuk. Szóval Gazo például nagy jazzman, a Zoltán nagyon szereti a bluest, mindenki nagyon szereti a funkyt és a reggae-t, úgyhogy "elevickélünk ezeken a vizeken".

A tábor előtt újra meghallgattam a Hanne című lemezeteket, és abból meg a koncertből az jött le, hogy a költészetet nagyon jól beleviszitek a dalszerzésbe. Szóval dalírás, versírás – ez mennyire tudatos Nálatok?

Egy külön célkitűzésünk, hogy a szövegek ne legyenek könnyen megjegyezhetőek, nem muszáj minden rímnek pont gagyin a helyén lennie, tehát az a dal fejezze ki azt, amit mondani akarunk vele. Mindegyik hordoz mondanivalót. Erre különösen ügyeltünk régebben is.

Nagy segítség volt Borisz, aki rapper szövegeket hozott nekünk, most pedig Hegyi Krisztina írja a dalokat, a harmadik lemezen már az ő szövegei lesznek többségben.

Jóvilágvan


Emlékszem, mikor legutóbb láttalak Titeket, akkor még két basszusgitáros állt a színpadon. Személyi változások voltak Nálatok?

Nem, Péter úgy döntött, hogy "igazi" zenész lesz, jelenleg Liverpoolban van, és szeretett volna eljönni repülővel, de sajnos nem jött össze. De mindenkit üdvözöl!

Átadom :-) Mik a tervek a közeljövőre: új lemez, videoklip?

Augusztus végén és szeptemberben a zenekar stúdiózik, meg vannak írva az új dalok. 12-13 szerzemény lesz a lemezen, néhányat már játszunk is koncerten is, például a "Multrafolt"-ot vagy az "Abrakadabrát". Az új lemez kicsit chillesebb lesz és kicsit mélyebb fekvésű. Nehéz, de egyben érdekes is számunkra a munka, és a tervek szerint őszre lesz belőle egy új albumunk.

Jóvilágvan


Hol lesztek még láthatók a nyáron?

Július végén Pesten játszunk, és amellett szervezünk egy kétnapos fesztivált, a fORMA fESZT-et Párkányban. Augusztus 5-én és 6-án rajtunk kívül ott lesz a Csaknekedkislány Tánczenekar, Korai Öröm Akusztik, Korai Trancemission, Samo Tomeček, Néhai Bárány, Aylen's Fall, csomó DJ, slam poetry, úgyhogy várunk mindenkit szeretettel!

Ezt legutóbb is megkérdeztem, de most is záró, provokatív kérdésként felteszem: szerintetek most "jóvilágvan"?

Ez egy nehéz kérdés, és az utóbbi időben engem gyakran foglalkoztatott, hogy vajon megéri-e a sok munka. De látva ezt a nyári tábor staffot, százharminc embert egy egészként dolgozni, egy ügyért, hogy az utolsó energiáját, mosolyát beleadja, hogy a táborlakóknak jó legyen, az igenis azt eredményezni, hogy nagyon-nagyon "jóvilágvan"!

Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay András (designer.photo)

Bagossy Brothers Company

Jön a zongora-centrikusabb új lemez - Bagossy Brothers Company interjú

Az idei Gombaszögi Nyári Tábor zenei színpadát az "erdélyi csillag", a Bagossy Brothers Company nyitotta meg. Gyönyörű harmonika alapú akusztikus zenét játszottak, ami nagyon bejött. Mindenki a topon volt a bandában.

Bagossy Brothers Company


A pazar előadás után egy interjúra is sort kerítettünk:

Szuper volt a koncert, ahol egyből fesztivál-hangulatot teremtettek. Milyen érzés az elsőszámú felvidéki fesztivált megnyitni erdélyi zenekarként?

Nagyon szuper volt. Reméltük, hogy nagy lesz a közönség. Az elején igaz nem voltak még annyian, de ez a korai időpontnak tudható be, viszont ahogy megszólalt a zene, egyre többen jöttek. Úgy gondoljuk, hogy a felvidéki rajongók is felvették ezt a Bagossy-szálat. Egy sikeres koncertet zártunk.

Az első stúdió albumotokkal rögtön a slágerlisták élén landoltatok. Mit jelent ez számotokra?

Az mindig óriási öröm, amikor sikerül egy zenekarnak bekerülni a slágerlistákra. Ez mindenképpen egy megerősítés számunkra, hogy jó úton járunk.

Expired Passport

Expired Passport – 18 év szubjektív hard rock

Júniusban nagykorúvá vált a pozsonyi alapítású, s immár dunaszerdahelyi székhelyű Expired Passport. Ennek apropóján a zenekar vezetőjével, Lacza Gergellyel, vagyis Gerővel beszélgettem az elmúlt évekről, változásokról és további tervekről, na meg a 18 feletti élet nehézségeiről, szépségeiről.

 

Milyen érzés „felnőtt” zenekarnak lenni? Egy-egy koncert után most már belefér egy kis sör?

Amikor megalakultunk, nem gondoltam volna, hogy a történet még 18 év múltán is folytatódik. Mivel akkor sem voltunk hivatásos zenészek, és most sem vagyunk azok, szerintem azt már a kilencvenes évek végén tudatosítottuk, hogy amennyiben igazán komolyan szeretnénk foglalkozni a muzsikálással, valamit fel kell áldoznunk. Tisztelem azokat, akik képesek erre, akik hatalmas kockázatot vállalnak a hírnév és (el)ismertség érdekében, és ha igazán kitartóak és szorgalmasak, akkor valószínűleg siker koronázza munkájukat. Természetesen jó értelemben véve mi is zenebolondok vagyunk, azonban az élet színes, és ha az ember úgy kíván teljes életet élni, hogy nem áldoz fel mindent egy cél érdekében, akkor ugyan eljuthat egy bizonyos szintig – most a zenélésre gondolok természetesen –, de amikor már annyit kell adnia magából, hogy a személyes kapcsolatait, a családi kötelékeit, és végső soron a szabadságát is feláldozza, akkor a döntés valóban súlyos. Ebben az értelemben nem tettünk meg mindent, hogy ismertekké váljunk, sőt, talán még kevesebbet sem. Voltak pillanatok, amikor talán kicsit bántam ezt, de utólag visszagondolva cseppet sem szomorkodom, hiszen a zenélés a sok negatív velejárója ellenére is a folyamatosan megújuló boldogság forrása, és valószínű, hogy egy fárasztó, majd két évtizedes szélmalomharc végén nem ezt mondanám, még akkor sem, ha a zenekar mondjuk ötször olyan ismert lenne. Most pedig boldog vagyok, s nemcsak amiatt, hogy zenélhetek.

Harmadszor rendezik a Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok Szemléjét Perbetén

Harmadszor rendezik a Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok Szemléjét Perbetén - Dombóvári Balázst kérdeztük

A TUMULTUS Polgári Társulás és a SZMAZE idén is megrendezi a Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok Szemléjét a perbetei futballpályán. A rendezvényre 2016. július 15-én és 16-án, a Tumultus Fesztivál kötelékében kerül sor. A részletekről Dombóvári Balázst, a TUMULTUS Polgári Társulás tagját faggattam, aki nem mellesleg a szemle egyik fő szervezője.

 

Július idusán idén is amatőr együttesek és szólisták özönlenek Perbetére, ahol ismét megrendezik a Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok Szemléjét. Mi változott az előzőekhez képest?

Sajnos egy szomorú hírrel kell kezdenem. Pár hónapja váratlanul elhunyt Újfalusi Gábor, a szemle zsűrielnöke. Róla azt kell tudni, hogy magyarországi művelődésszervezőként évtizedeken keresztül hasznos hangyamunkát végzett, s ugyan végig a háttérben maradt, mégis mozgalmakat, fesztiválokat, indított el, s a közelmúltig határon átívelő projektekbe is gyakran bekapcsolódott. A Hangfoglaló, majd később az Öröm a zene Kárpát-medencei tehetséggondozó program elindítója és motorja volt, a perbetei szemlék igazi mentora. Szerény természete, problémamegoldó készsége miatt mindenki kedvelte. Az idei szemlét az ő emlékének szenteljük, ezzel is tisztelegve e fantasztikus ember emléke előtt. Rá emlékezve idén minden fellépő zenekar feldolgoz majd egy Led Zeppelin vagy egy Beatles dalt. Ezek voltak ugyanis Gábor kedvenc együttesei. Az Öröm a zene program természetesen folytatódik, a perbetei szemle továbbra is a rendezvénysorozat felvidéki selejtezője marad, így a tavaly és tavalyelőtt megfogalmazott kritériumrendszer és menetrend zömmel idén is érvényes lesz.

Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok Szemléje

Milyen kritériumok alapján jelentkezhetnek tehát idén az előadók?

A jelentkező zenekarok közül a rátermettségük alapján előzsűrizéssel választjuk ki azokat, amelyek a szemlére meghívást kapnak. Természetesen a szemle a többiek számára is sok meglepést tartogat, ráadásul azok a nevező szólisták és zenekarok, akik és amelyek az előzsűrizés alapján nem jutnak színpadra, 50%-os kedvezménnyel válthatnak jegyet az idei Tumultus Fesztiválra!
A szakmai elbírálás kritériumai szólisták és zenekarok esetében: a szerzemények kiforrottsága, hangszerelés, egyediség, a dalszöveg minősége, összhang a mondandó és a zene között, a produkció átélése (feeling), hangszeres tudás, színpadi megjelenés és koreográfia, összhatás. A Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok 3. Szemléjére nevezhetnek szlovákiai lakhelyű, magukat szlovákiai magyarnak valló személyek, ill. zömmel szlovákiai magyar tagokból álló, szlovákiai bázissal rendelkező csoportok, zenekarok, együttesek. Műfaji megkötés nincs, a lényeg, hogy élő muzsikáról legyen szó.

A jelentkezés feltétele legalább két, értékelhető minőségű, saját szerzeményeket tartalmazó felvétel, amit a jelentkezők e-mailben (mp3 formátumban, vagy audió illetve videó link csatolásával) az info@tumultus.eu villámpostacímre küldhetnek el.

A döntőben előadott számoknak saját szerzeményeknek kell lenniük, továbbá Újfalusi Gábor emlékére egy Led Zeppelin vagy The Beatles dal feldolgozását kell előadniuk a döntősöknek. Minden zenekarnak 15 perc színpadi- és 10 perc szerelési idő áll majd a rendelkezésére.

Jelentkezési határidő: 2016. június 30. A nevezési díj: 30 euró, melyet csak az előzsűrizés által bejutott zenekaroknak kell átutalniuk július 10-ig a Tumultus polgári társulás hivatalos számlájára. Maga a jelentkezés ingyenes!

TAVALYI BESZÁMOLÓ

Miben különbözik a tehetséggondozó program a tehetségkutatótól?

A legfontosabb eltérés az, hogy az Öröm a zene tehetséggondozó program – és ez által maga a szemle – nemcsak a jelentkező zenekarok produkcióival foglalkozik, hanem a jövőjük is érdekli, s lehetőségeihez mérten támogatja őket a későbbiekben is. A jól szereplő előadókat, csapatokat újból, már versenyen kívül is meghívjuk, egyéb fellépési lehetőségeket, díjakat (stúdióidő, videoklip, saját honlap stb.), médiaszereplést ajánlunk fel nekik, a helyszínen zenei előadásokat, workshopokat szervezünk számukra, és az első helyezett a neves szakmai zsűri jóvoltából egyenes ágon bekerül a budapesti fináléba.

A döntőt a Budapest Music Expo hangszer-, hang-, fény-, színpad- és stúdiótechnikai kiállítás egyik kiemelt rendezvényeként Budapesten rendezik, ennek fődíja egymillió forint! Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a szemle nemcsak bemutatkozási lehetőség és szakmai megmérettetés a feltörekvő felvidéki zenekaroknak, hanem kiváló alkalom a kapcsolatok kialakítására.

Ez a rendezvény nem a szimpla rivalizálásról szól; a különböző zenekarok tagjai együtt nézik végig a zenei előadásokat, együtt kapcsolódnak be a workshopokba, és utána közösen buliznak egy jót, nem beszélve arról, hogy az egész Tumultus Fesztiválra ingyenes meghívást kapnak, és sok élménnyel gazdagodnak. Eddig minden évben érdekfeszítő programok várták a szemle látogatóit. Tavaly és tavalyelőtt például Temesi Berci, Szappanos György, Benkó Ákos vagy Csintalan György tartott workshopot, a kerekasztal-beszélgetéseken magyarországi vendégek mellett hazai zenészek (pl. Kovács Koppány, Tornóczi Tibi, Michnya Róbert, Puss Tamás) is részt vettek, továbbá bemutatkozott a GV Guitars. Mindenképpen meg szeretném említeni, hogy a Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok Szemléjének kiemelt támogatói a magyarországi Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ), a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a budapesti Nemzeti Művelődési Intézet.

Tumultus Fesztivál

A Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok Szemléje a Tumultus Fesztivál része. Milyen zenekarokat hívtatok meg idén?

Ebben az évben határozottan a felvidéki zenekarokra fókuszálunk, de lesz Republic nagykoncert is. Pénteken, a szemle fellépői után következik a naszvadi História, utánuk, kilenctől a már említett Republic, majd pedig a csallóközcsütörtöki Phoenix RT és a dunaszerdahelyi RAF-II zárja a sort. Szombaton színpadra áll a rozsnyói Witchcry, a révkomáromi Aylen's Fall és Kerecsen zenekarok, a zselízi Nautilus, a párkányi Ser On Stone és a szőgyéni MadDogX. A sátorozási és tisztálkodási lehetőség adott és mindenki számára ingyenes. A Tumultus Fesztivál facebook oldalán a szemle és a fesztivál is elérhető. Tehát a zenekarok a már fent említett módon az info@tumultus.eu e-mail címre küldhetik előzsűrizésre a felvételeiket legkésőbb 2016. június 30-ig!

Lacza Gergely, ATEMPO.sk

Énekelve emlékeztek meg Samu Katalinról

Énekelve emlékeztek Samu Katalinra

A Korona Énekegyüttes és barátai idén is megemlékeztek Samu Katalinról, tanárról, a felvidéki magyarság, a kultúra megszállottjáról. Ismét énekkel tették ezt.

Az esemény főszervezőjével, Tömöl Gabriellával beszélgettünk:

 

Tavaly májusban adtátok át Samu Katalin emléktábláját, az évfordulóra ismét énekestalálkozót szerveztetek. Akkor ezzel egy új rendezvénysorozatot indítottatok?

Igen, szeretnénk minden évben megemlékezni róla. A születésnapját nem szerette ünnepelni, ezért választottuk május végét - halálának évfordulóját. Mivel az első énekestalálkozót az első évfordulóra szerveztük, így a találkozók sorszáma egyben őrzi az eltelt évek számát is.

Ez egy cél volt, vagy a tavalyi sikeres megemlékezés adta ezt az ötletet?

Tavaly még nem gondolkoztunk ilyen nagyléptékben. Akkor a táblaavatás, megemlékezés volt a legfontosabb. Emellett szerettünk volna egy saját rendezvényt, egy találkozót. A helyzet adta magát: összekötöttük a számunkra két fontos dolgot, így született a Samu Kati énekestalálkozó.

Egyben ez az első év, mikor pályázatot is nyújtottunk be a Bethlen Gábor Alaphoz. Hála ennek a sikeres pályázatnak, valamint Pelsőc és Gömörhorka községek támogatásának minden értelemben gazdag és minőségi alkalmat tudtunk teremteni.

Idén kiket láttatok vendégül, kiket hívtatok?

A résztvevőket három csoportba oszthatnánk. Múlt évben igyekeztünk felkutatni a környék összes egykori és jelenlegi énekesét. Neveket írtunk össze, felkerestük őket. Így teremtettünk egy "közönségbázist", akit nagy becsben tartunk és szeretnénk évről évre találkozni velük (ha lehet, sűrűbben is). Ők az első nagy csapat.

Másrészt igyekszünk kapcsolatot teremteni a környékünkön működő felvidéki magyar kórusokkal - idén a Andante vegyeskar (Tornalja) és az Egressy Béni vegyeskar (Szepsi) fogadta el meghívásunkat.

Végül pedig keressük Samu Kati úgymond "zenei családfáját": Azokat a hivatásos zenészeket, akiket ő terelt a zene ösvényeire. Idén (ismét) velünk volt Dusík István. Ő Katinál kezdett zongorázni - mára tanár, korrepetítor, előadó. Vele - nagy örömünkre - mostanság gyakran találkozunk, hiszen készítjük közös CD-nket. Jelenlétével megtisztelt Kovács (szül. Palcsó) Edit - Kati egykori tanítványa, ma zongoratanár, karvezető. Vele érkezett a következő generáció: a friss diplomás operaénekes fia, Kovács Márton.

Milyen programot állítottatok össze a vendégeknek?

Koszorúzással kezdtük, röviden megemlékeztünk Katiról és azokról az énekesekről, akik már nincsenek közöttünk. Koszorúzott a Csemadok helyi szervezete, Pelsőc Önkormányzata, a Pro Pátri Pelsőciencis Társaság és mindegyik kórus.

Majd a kultúrház nagytermében foglaltuk el helyeinket. A kb. egy órás műsor tömör, változatos és nagyon spontán volt. A résztvevőktől azt kértük, hogy 1-1 számmal mutatkozzanak be, hozzanak prezentációt/fényképösszeállítást a kórus múltjáról/jelenéről, esetleg mondják el kedvenc versüket, legkedvesebb/meghatározó zenei élményüket, vagy osszák meg velünk Katival kapcsolatos emlékeiket.

Mi, hazaiak megkezdtük a műsort, aztán vándorolni kezdett a mikrofon: szólt a zongora, zengedeztek a kórusok, Nyéki Miklós a Zsoltárok könyvéből olvasott, Kovács Edit Kati egyik régi leveléből idézett, felelevenítettük a nyíregyházi Pro Musica leánykar pelsőci fellépését, hallhattunk Erkel Bordalt - sok felemelő és megható pillanat.

Voltak valami újdonságok?

Már a múlt éveben próbálkoztunk a közönség megénekeltetésével. Úgy láttuk, hogy mindenki örült ennek. Ezért idén készítettünk egy kis füzetet, amit kiosztottunk a résztvevőknek. Közismert dallamokat, énekeket, népdalokat gyűjtöttünk össze és megkértük a kórusokat is, hogy hozzanak valami könnyű, gyorsan tanítható örömzenét. Így most nyolcszor (!) énekeltünk együtt. Százötvenen. :)

Milyenre sikeredett a második évad?

Nagyon jóra. Ami a létszámot illeti, 150 embert láttunk vendégül – ez felénk igen csak nagy szó, hogy egy ilyen jellegű program ennyi embert megmozgasson.

Mit tartotok a rendezvény fő céljának?

A rendezvény a kóruszene, az éneklés és a klasszikus zene népszerűsítésére törekszik.

Szeretnénk olyan alkalmat létrehozni, ami közel áll az emberekhez, ami szerethető és emészthető műsort biztosít, közelebb hozza hozzájuk a zenénket, az éneklés szeretetét, megnyitja rajtuk az "ének csatornát". Másrészt szeretnénk, hogy Samu Kati, az ő érdemei, életműve számon legyen tartva. Neve annak is ismerősen csengjen, aki személyesen nem ismerhette.

És milyen feladatok, tervek várnak még titeket?

Most folytatjuk a CD felvétel előkészületeit. Emiatt jelenleg nem vállaltunk fellépést, de ősszel már sok a meghívás. Hangverseny-látogatást és újabb továbbképzést is tervezünk.
Aztán szervezzük a következő találkozót - amit teljesen más lesz, mint a mostani volt. :)

 

 

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

A.F.F.

Rímek és akkordok – bemutatjuk a verséneklők idei győztesét

Idén immár 25. alkalommal került megrendezésre a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny - az a nívós esemény, amely az ország minden táján megmozgatta a magukban tehetséget érző fiatalokat. Az izgalmas döntőben a VI. kategóriában (amely a verséneklők kategóriája) az első helyezett az A.F.F. együttes lett, akik megkapták portálunk különdíját is. Velük beszélgettünk:

 

Gratulálok a nagyszerű sikerhez. Mit jelent számotokra, hogy megnyertétek a versenyt? Hogyan értékelitek, és mennyiben változtatja meg a zenekar életét?

Az, hogy megnyertük a versenyt, a zenekar életében a legnagyobb előrelépés volt. Nagyon örültünk neki, mert ebben a kategóriában úgy gondoljuk, nehéz nyerni. Èpp ezért lepődtünk meg a zsűri reakcióján is, aki pozitív észrevételekkel buzdított minket. Saját bevallásuk szerint elérzékenyülten hallgatták a versenyműsorunkat. Ez a díj komolyan elgondolkoztatott minket, hogy tovább kell ezt folytatnunk, és azóta komolyabban is vesszük az egészet.

Kikből áll az együttes, és milyen hangszereket szólaltattok meg?

A zenekar tagjai Orémus Péter (fuvola), Szeles Pál (gitár), Zádori Eszter (ének), Kristóf Bálint (cajon), Bodnár Attila (cselló). De ezeken a hangszereken kívül még sok másikat is felhasználunk a fellépéseinken, ami nagy előny számunkra, mivel különféle hangulatokat tudunk teremteni a feldolgozott műhöz illően.

Mikor és hogyan jött létre a zenekar, hol volt az első fellépésetek, és mit jelent a zenekar neve?

2014 októberében alakultunk. Először egy örömzenélésre jöttünk össze egy iskolai akción (a Márai Sándor Gimnáziumban, ahova mindannyian járunk - de nem vagyunk iskolai zenekar) az iskola tornateremében. Annyira megtetszett a közös zenélés, hogy úgy döntöttünk, ezt folytatnunk kell. Egyébként ez egy pénteki napon volt, innen jött a nevünk is: A.F.F. - After Friday Forever.

Milyen gyakran próbáltok és milyen dalokból áll a repertoárotok?

Kassán szoktunk próbálni, hetente akár többször is, de fellépésektől függően beiktatunk plusz próbákat is. Repertoárunkban előfordulnak mai slágerek is, de főleg versek megzenésítéseivel foglalkozunk.

A verseny után

Hogyan lesz Nálatok egy versből dal? Milyen verseket és költőket vittetek színpadra eddig és hol voltak a legfontosabb fellépéseitek?

A verszenésítés nálunk egy hosszabb folyamat, amikor közösen értelmezzük a verset és a vers hangulatához leginkább illő dallamot próbáljuk megtalálni, ami nem mindig az első ötletből alakul ki. Ezután jönnek a finomítások, a hangszerekkel való színesítés. Megzenésítettünk már Petőfi, Arany és József Attila verseket, de próbálkozunk világirodalmi és kortárs versekkel is. Eddig a kedvencünk egy József Attila vers, az "Íme hát megleltem hazámat..." című (ami a költő utolsó verse). Ezzel léptünk fel a Tompa Mihály országos verseny gáláján, mint az énekelt versek kategória győztese. De ezzel a verssel máshol is nagy sikert arattunk: Hernádvécsén, ahol egy szálloda vendégeit szórakoztattuk. Ezen kívül több fellépésünk volt Kassán, pl. a Magyar Dal Napján, az Alsó Kapunál az Európa Nap alkalmából, templomban, és iskolai rendezvényeken.

Mi a következő lépés? Merre indultok tovább?

Mint a kategória győztesét, meghívtak minket Tatabányára a József Attila nemzetközi versenyre. Rövidtávú tervünk az internetes elérhetőség létrehozása (facebook oldal, youtube csatorna), valamint stúdió minőségű felvételek készítése. Hosszú távon pedig sokat zenélni.

 

A formáció naptára lassan telik, de még akadnak szabad helyek. Aki szeretné őket élőben látni keresse Orémus Pétert, a +421905136323 telefonszámon vagy az oremuse98@gmail.com emailcímen.

További sok sikert kívánunk ennek a tehetséges csapatnak és reméljük sokat hallunk még róluk.

Bódis Attila, ATEMPO.sk

Margaret Island

Margaret Island interjú – a zenekarról, a kezdetekről, a dalokról

A magyarországi Margaret Island három tagjával, Lábas Vikivel, Füstös Bálinttal és Törőcsik Kristóffal Puha József beszélgetett a Pátria Rádió Pentaton című műsorában.

Az interjúból többek között megtudhatjuk hogyan jutott a köztudatba a zenekar, a hogyan készülnek a dalok, a Bródy Jánossal közös munkáról és még sok minden másról.

Az interjút most már olvasóink is meghallgathatják. Érdemes :-)

Ismét lesz KISSOUND jótékonysági koncert Ipolyságon

Ismét lesz KISSOUND jótékonysági koncert Ipolyságon

Tavaly márciusban szervezték meg első alkalommal a KISSOUND jótékonysági koncertet Ipolyságon a Városháza színháztermében. Az ötletgazda, Kiss Kristóf egy régi álma teljesült ezzel a rendezvénnyel, melynek lezajlása után nyilvánvaló lett számára, hogy ezt folytatni kell. Vele beszélgettünk.

Hogyan indult a KISSOUND koncertsorozat?

Szerettem volna egy koncertet szervezni az év koratavaszán, mikor még holtszezon van, ahova meghívhatom pár zenészbarátomat, hogy zenéljünk egy jót. Egy igazi örömzenélésre, ahol jól érezzük magunkat. Tudtam, hogy ez sok munkával jár, de belevágtam. Leültem egy barátommal, Paulenka Péterrel, akivel a rendezvény arculatát, a reklámot dolgoztuk ki. Ő tette fel a kérdést, hogy „az anyagi része mennyire érdekel?”. És mivel nem azért vágtam bele, akkor jött az ötlet, hogy jótékonysági koncert legyen, hisz annyi ember van, akiken lehet segíteni. Szóval a jótékonysági részét Péter barátom ihlette, amit ezúton is köszönök!

Milyen volt az első rendezvény és annak visszhangja?

Bátran állíthatom, hogy nagy sikere volt. Az Ipolysági színházterem zsúfolásig megtelt, pár szék maradt üresen. És a végén az állótaps azt hiszem mindent elárult. Hozzám csupa pozitív visszajelzés érkezett, ami a műsort és az ötletet is illeti.

Nagy figyelmet szenteltünk annak, hogy az emberek biztosak legyenek abban, amit felajánlottak az oda is kerül ahova ígértük. Ezért mindent kamerával rögzítettünk és nyilvánosságra is hoztuk azt.

Mindezek bátorítottak arra, hogy idén megrendezzük a KISSOUND 2-t.

 

Kiss Kristóf

Kiket láthatunk az idei koncerten?

Idén is tapasztalt és színvonalas zenét játszó zenésztársakat hívtam, mindenki olyan, aki a szívét-lelkét beleteszi a zenébe. 3 országból csatlakoznak hozzánk, Erdélyből, Magyarországról és a Felvidékről. Külön említeném Simó Annamáriát, aki egy erdélyi énekesnő és csak ezért a rendezvényért utazik el hozzánk, hogy ő is emelhesse az est fényét.

Az énekesek:

Simó Annamária (RO)
Szinyéri Tünde (HU)
Lénárt Oli (SK)
Olicsek Ádám (HU)
Kelemen Dávid (SK)
Vanek Gábor (SK)

A zenészek:

Olicsek Ádám (HU) – gitár
Vigyinszki Máté (HU) – gitár
Pölhös Vendel (SK) – gitár
Knyazoviczky József (HU) – basszusgitár
Nógrádi Máté (HU) – basszusgitár
Horváth Ádám (HU) – dobok
Kiss Kristóf (SK) – billentyűk

Láthatóak lesznek ismerős arcok a tavalyi koncertről, de feltűnnek majd új zenészek is, akik támogatják a kezdeményezést. Kaptam felajánlásokat közismertebb énekesektől, zenészektől is, de úgy gondoltam idén még ezt nem lövöm el. Most még más meglepetések, újdonságok várják a nézőket, hallgatókat.

 

Kissound2

 

És ez a színes csapat milyen zenékkel készül idén?

Most is választékos lesz a repertoár. Hallhatunk majd többek között Alicia Keys, Joss Stone, Queen, Rúzsa Magdi, LGT, James Arthur, Deep Purple, Bon Jovi, Steve Lukather dalokat is.

Az összejött adományokat ezúttal kinek ajánljátok fel?

A tavalyi évben is úgy volt, hogy meglepetést szerettünk volna okozni, így most is csak a koncerten derül majd ki, kiket támogatunk. Az érintett csak a rendezvényt követő hétfőn tudja meg, hogy mi is történt szombaton, hogy nekik gyűjtött a nagyközönség :-) Mi már eldöntöttük idén kinek megy a pénz, de ha Ti is kíváncsiak vagytok, akkor április 9-én várunk titeket is nagy szeretettel Ipolyságon a városházán a színházteremben 19 órától.

 

Sok sikert kívánunk nektek az idei rendezvényhez és várjuk a folytatást is :-) További részleteket az eseménnyel kapcsoltban ide kattintva találtok.

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk